Kondorosi Ferenc, a szaktárca közigazgatási államtitkára elmondta: az AB korábbi döntéseivel egyértelművé tette, hogy a büntetőjog csak szűk körben alkalmazható, ezért a rasszizmus és az idegengyűlölet visszaszorítása érdekében legfeljebb a polgári jog eszközeivel léphetnek fel, amit – Kondorosi szerint – az AB sem vetne el. Az alkotmánybírák ugyanis már 2003-ban, a gyűlöletbeszédről elfogadott, de az előzetes normakontroll során elbukott Btk.-módosítás kapcsán kifejtették: a személyiségi jogok védelmére léteznek “a szólásszabadságot szűkebb körben és kevésbé kíméletlenül korlátozó” eszközök is.
A szakmai egyeztetés alatt álló javaslat szerint a személyhez fűződő jogok sérelmét jelentené, ha egy jól körülhatárolható vallási, nemzeti vagy etnikai csoportot illetnének olyan sértő megnyilvánulásokkal, amelyek az egyénre is “átsugároznak”. Ugyancsak elégtételt követelhetnének azok, akik lényeges személyes tulajdonságuk alapján egy meghatározott társadalmi kisebbséghez tartoznak, és ezt a kört egyénre is kiható sérelem éri. A tervezett törvénymódosítással az Igazságügyi Minisztérium szerint biztosítani lehetne, hogy általánosságban se szidalmazhassanak következmények nélkül egyes társadalmi csoportokat.