Ügynöklista
Habár úgy tűnt, már mindenki lezárta magában az előző rendszer ügynökvitáját, az év elején Antall József fia megint elindította a lavinát. Február 18-án egy megjelent lapinterjújában azt mondta: körülbelül száz nevet tartalmazott az az ügynöklista, amelyet Németh Miklós adott át a harmadik magyar köztársaság első miniszterelnökének az 1990-es kormányváltás idején; a listán minden pártból szerepeltek képviselők. A nyilatkozat után egy héttel egyébként már a világhálón keringett egy 219 nevet tartalmazó “ügynöklista”. Az anonim, ingyenes tárhelyen közölt listát bizonyos „Szakértő ’90” publikálta, aki szerint a dokumentum valószínűleg az Antall-féle lista nyers változata.
Az interneten megjelent felsorolásban szereplők közül néhányan beismerték, hogy aláírtak együttműködési nyilatkozatot, mások ugyanakkor felháborodásuknak hangot adva tiltakoztak nevük „besározása” ellen. Szegvári Katalin ismert tévés újságíró és Juhász Előd, a Zenebutik egykori műsorvezetője tagadták a beszervezést, ugyanakkor mindketten beismerték, hogy a külföldi útjaikról jelentést kellett volna készíteniük. A politikusok közül Fényi Tibor, az SZDSZ alapító tagja ismerte el, valóban írt jelentéseket a Belügyminisztériumnak. Dombóvári Gábor tévés műsorvezető, Győri Béla, a MIÉP szóvivője, Bodolay Géza kecskeméti színházigazgató és Gombár János újságíró ugyanakkor a nyilvánosság előtt cáfolták, hogy besúgók lettek volna vagy jogosan lennének a listán.
Gazdapanasz úttorlasszal
Február második felében közkeletűvé vált az a vicc, amely szerint olyan rosszak a budapesti utak, hogy az emberek inkább traktorral járnak autó helyett. És való igaz: pár nap alatt 600 munkagép árasztotta el a fővárost. Ezzel együtt országszerte 5600 gazda 3600 traktorral, 65 helyszínen demonstrált és bénította meg a közlekedést. A gazdák azt kifogásolták, hogy a kormány nem tartotta be a 2004-es megállapodást, és a földalapú támogatások, valamint az áfa visszatartásával lehetetlen helyzetbe hozta őket: a tavaszi munkák közeledtével hiányzott a pénzügyi fedezet. A demonstrációval rövid távon az elmaradt kifizetések rendezését akarták elérni, a hosszú távú követelések között pedig az agrár-környezetgazdálkodási pályázatok program szerinti megvalósítása, a belső piac védelme és a nemzeti agrárstratégia megalkotása szerepelt. Az agrártüntetés felemás eredménnyel zárult: annak ellenére, hogy a gazdákkal végül megszületett a megegyezés, a kormányfő április 25-én menesztette Németh Imre földművelésügyi minisztert.
Köztársaságielnök-választás nyúlugratással
Június elején az egész országot lázba hozta, hogy a kormánypártoknak végül sikerül-e megállapodniuk egy egységes jelöltben, vagy a nagy taktikázások közben végül az ellenzék jelöltje lehet a nevető befutó. Mivel az MSZP a végsőkig kitartott Szili Katalin mellett, az SZDSZ – ahogy az MDF – viszont pártpolitikust nem akart látni az elnöki székben, várható volt, hogy a kompromisszumképtelenség a kormánypártok csúfos kudarcát fogja eredményezni.
A Fidesz közben a néphez fordult segítségért: a szimpátiaszavazást Mádl Ferenc „nyerte”, aki viszont nem vállalta a következő ciklust. Így a nagyobbik ellenzéki párt a nép második helyezettjét Sólyom Lászlót támogatta. Érdekes egyébként, hogy a voksoláson Szili Katalin a harmadik helyet szerezte meg.
A parlamenti szavazáson tetőzött a botrány. Az első forduló ugyan érvényes, de eredménytelen volt, mivel a Fidesz – négy, állítólag nem értesített képviselő kivételével – nem vett részt a voksoláson. Áder János a távolmaradást azzal indokolta, hogy “ki akarták ugrasztani a nyulat a bokorból, ám – ahogy a Fidesz frakcióvezetője fogalmazott – végül csak vakondok másztak elő“. Ezt követően az MDF megsértődött, a Nemzeti Fórum ide-oda szavazgatott, Mécs Imre és három társa pedig szembement a liberális frakcióval. Az Országgyűlés jelenlegi és az Alkotmánybíróság első elnöke közül a harmadik forduló után végül a Fidesz által támogatott Védegylet-jelölt, Sólyom László foglalhatta el a Sándor-palotát és az elnöki széket.
Kínos érettségi
Egyenesen katasztrofálisan sikerült a 2005-ben első alkalommal kipróbált kétszintű érettségi vizsga. Az oktatási tárca úgy döntött, eltér a hagyományoktól, azaz a feladatsorokat nem a televízióban vagy a rádióban ismertetik, hanem előre kinyomtatják. Ennek köszönhetően tanúi lehettünk minden idők legnagyobb hazai érettségi botrányának. A páncélszekrényből ugyanis ellopták a feladatsorokat, ezért a középszintű matematika, történelem és irodalmi érettségi kérdések már egy nappal a vizsga előtt olvashatóak voltak az sg.hu internetes fórumon. Az Oktatási Minisztérium először mindent tagadni próbált, majd Magyar Bálint oktatási miniszter „politikailag motivált bűncselekménynek” nevezte a tétellopást. Az ellenzék szerint viszont a tárca bukott meg az érettségi vizsgán. És valóban, Magyar Bálint bársonyszéke szemmel láthatóan megingott, főleg, miután bejelentették: azoknak, akik matematikából felvételiztek, újra kell írniuk a matematika érettségit.
A kormányzatnak egyébként végül 249,5 millió forintjába került, hogy az érettségi tételek ellopását és nyilvánosságra hozatalát követően új tételsorokat gyártsanak és azokat eljuttassák az iskolákhoz.
Felesleges bizottságosdi
Eredménytelenül zárultak le az Orbán-család illetve a Gyurcsány Ferenc meggazdagodását vizsgáló bizottságok. A féléves munka során annak ellenére nem derült ki sem a volt, sem a jelenlegi miniszterelnökről, hogy honnan szerezték a vagyonukat, bár a bizottságok többször is meghallgatták őket.
Az Orbán-bizottság hosszas vita után nem fogadott el jelentést, mert nem volt meg az ehhez szükséges többség. A Fidesz szerint az Orbán-család nem gazdagodott állami forrásból, Lévai Anikó kisebbségi tulajdonában álló cég vagyona pedig csak törvényes forrásból származott. A kormánypárt ezzel szemben azt állítja: a volt miniszterelnök közjogi funkcióját családi vállalkozásának gyarapodásában úgy használta fel, hogy a sárazsadányi földek, a családi bányák esetében az olcsón vásárolt tulajdon állami támogatás által értékelődött fel. Fontos azonban kiemelni, hogy a részjelentést csak a testület szocialista tagjai szavazták meg, mivel az ülésre egyetlen fideszes delegált sem ment be, sőt, Herényi Károly MDF-es képviselő sem jelent meg a voksoláson. A testület végül a korábban elfogadott négy bizottsági dokumentumot nyújtja majd be a parlamentnek.
A kormány és az ellenzék másként látja az Apró-Gyurcsány érdekkör milliárdjainak titkait is. Szijjártó Péter, a bizottság fideszes elnöke jelentéstervezetében hangsúlyozza: Gyurcsány Ferenc és érdekkörének meggazdagodásában nagy szerepet játszottak a cégeinek rendszeresen, nagy összegben juttatott, összességében több száz millió forintot kitevő állami megrendelések, támogatások és hitelek. A szocialisták jelentéstervezetükben viszont arra jutottak, hogy Gyurcsány közszereplőként befolyását sem közvetlen, sem közvetett módon nem használta fel érdekeltségi körébe tartozó vállalatcsoport érdekében: vállalkozásai állami megrendelésekhez és támogatásokhoz a jogszabályokban előírt módon jutottak, és kötelezettségeiknek eleget tettek. A hathónapos munkát lezáró jelentéstervezetet itt a kormánypárti képviselők ellenszavazata miatt nem fogadták el.
Légkondicionáló vádirattal
Az elmúlt év talán leghangsúlyosabb eseménye a K&H-ügy volt, amely idén az ügyészség vádemelésével végződött. Az összesen körülbelül 23 milliárd forintos sikkasztás 21 vádlottja között azonban nem kis meglepetésre végül egyetlen politikus sem szerepelt. Sajtóból jól ismert személyek viszont megtalálhatóak a listán: Kulcsár Attila első-, Kerék Csaba másod-, és Rejtő E. Tibor harmadrendű vádlott mellett többek között Bitvai Miklós, az ÁAK volt vezérigazgatója, Forró Tamás újságíró, de taxisofőr, pénzváltó és banki alkalmazott is volt a vádlottak között.
Mindeközben az egész ország azt találgatta, hogy Kulcsár Attilának a tavaly júniusi kihallgatásáról készült videofelvételen tett kijelentése – „Kíváncsi vagyok, mikor szakad le” – vajon tényleg csak a légkondicionálóra vonatkozott-e.
A brókerbotrányhoz kapcsolódik Bácskai János dandártábornok pere is. A K&H-üggyel összefüggő büntetőügy megismételt tárgyalása október harmadikán kezdődött Szegeden. A maffiaellenes központ korábbi vezetőjét Kulcsár Attilával összefüggésben bűnpártolással vádolja a katonai ügyészég. A tárgyaláson eddig már meghallgattak több közéleti személyiséget, és Kulcsárt is, aki szerint Bácskai korrekt módon járt el, állítása szerint a tábornok semmilyen előnyt, szolgáltatást nem kért, és ő sem kínált Bácskai Jánosnak semmit. A per januárban folytatódik.
Kéne egy kém?
Augusztusban egy kémügy is borzolta a kedélyeket. A Magyar Nemzet információi szerint ugyanis egy volt és egy jelenlegi miniszterrel, valamint a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) volt elnökével is intim viszonyt ápolt egy, a román titkosszolgálatnak dolgozó nő. A magyar sajtó a Szatmári házaspárral azonosította be az állítólagos kémeket: a feleség, Szatmári Ildikó 2002-től Hiller István, volt kulturális és Magyar Bálint jelenlegi oktatási miniszternek, valamint Bálint-Pataki Józsefnek, a HTMH lemondott elnökének volt munkatársa. Az ügy kipattanása után az állítólagos kémnő férje egy internetes újságnak tagadta, hogy a román titkosszolgálatnak dolgoztak volna, másrészt közölte: a botrány kirobbantása az RMDSZ-t kritizáló radikálisok akciója csupán. Az üggyel egyébként a romániai lapok is foglalkoztak, ezek szerint azonban ha hazánkban kémkedett volna egy román nő, akkor a Nemzetbiztonsági Hivatal kitoloncolta volna. A Szatmári házaspár jelenleg is Magyarországon tartózkodik.
Levélháború: mit is mondott Bush?
Gyurcsány Ferenc októberi amerikai látogatása után lángolt fel a vita ismét arról, hogy Orbán Viktor miért nem határolódott el Csurka István kijelentésétől – amely szerint az Egyesült Államok megérdemelte a terrortámadást – 2001. szeptember 11. után. A jelenlegi kormányzat szerint az Egyesült Államok zokon vette Orbán Viktor hallgatását, és a helyzet csak Medgyessy Péter kormányra kerülésével rendeződött. A Fidesz ugyanakkor tagadja a vádakat, és azzal vádolja Gyurcsány Ferencet, hogy az egykori kormányfőt „bemártotta” George W. Bush amerikai elnök előtt. A helyzet rendezésére az MSZP azt kérte Orbán Viktortól: egyezzen bele a szeptember 11-e után készült követi jelentések nyilvánosságra hozatalába. Ezek után megkezdődött a levélháború: a Fidesz és az MSZP más-más mondatfoszlányokkal bizonyította igazát. Végül a Külügyminisztérium közölte Jeszenszky Géza volt nagykövet jelentését, amely szerint 2001 kora őszén részben a Gripen-vásárlás, részben a terrortámadásra adott “vegyes” magyar reakciók miatt megromlott a két ország kapcsolata.
Friderikusz szólásszabadságon
Nem csak a politikát, a médiát is alaposan elérte a botrány szele. A Magyar Televízió vezetése ugyanis kirúgta Friderikusz Sándort, A szólás szabadsága műsorvezető-szerkesztőjét. Az ügy akkor robbant ki, amikor Friderikusz szabadságra akart menni, de erről csak késve tájékoztatta a csatorna vezetőit. Ráadásul az általa jelölt helyettes, Horvát János személye nem felelt meg Rudi Zoltánnak. Az MTV elnöke szerint ugyanis kereskedelmi tévés nem vállalhat munkát a közszolgálati adónál. Később azonban kiderült: ezt nem tiltja a köztévé műsorszolgáltatási szabályzata, csupán annyit köt ki, hogy azonos pozíciót nem tölthet be. Az eltávolítás kiváltó oka végül egy Népszabadság-interjú volt, amelyben Friderikusz arra szólította fel a politikát, hogy mielőbb távolítsa el Rudi Zoltán tévéelnököt, mert az alkalmatlan a posztjára. A királyi tévé politikai magazinját az incidens után Krizsó Szilvia vezette, de szülési szabadsága miatt Győrffy Miklós lesz az év végéig a műsor házigazdája.
Euró: 2010, 2012, 2014?
Az euró bevezetésének időpontjáról szóló, időközben politikai vitává alakult közgazdasági disputát a kormányfő kijelentése indította el még szeptember végén. „Nincs oka az országnak bármi áron menekülni nemzeti valutájától, ha annak az az ára, hogy nem valósulnak meg a kormány által kitűzött társadalompolitikai célok” – mondta a miniszterelnök az MSZP országos választmányának ülésén. Gyurcsány szerint Magyarországnak az euró és az autópályák között kell választania. A kijelentés után az ellenzék, neves közgazdászok, sőt, még Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke is nyílt levelekben arra hívta fel a figyelmet, hogy a két kérdés nem zárja ki egymást. A sztrádaépítések leállítása helyett inkább radikális államháztartási reformra van szükség a 2010-es euróbevezetéshez.
Gyurcsány Ferenc a kijelentését követő nyilatkozataiban sem mondta ki egyértelműen, hogy 2010 továbbra is céldátum lenne. A piaci elemzők szerint ez pedig a legrosszabb taktika, ugyanis a lebegtetés következtében kialakuló bizonytalanság nagyon komoly hosszú távú veszteséget okozhat az országnak. A koalíciós, gazdasági és politikai vitának végül Batiz András, kormányszóvivő bejelentése vetett véget: a kormány elkötelezett a maastrichti kritériumok 2008-as teljesítése mellett, ami lehetővé teszi az euró 2010-es bevezetését és 2008-ig évente nagyjából 300 milliárddal csökkennek az állami kiadások.