Eredménytelenül zárult az Apró-Gyurcsány bizottság működése

Az Apró-Gyurcsány érdekkör milliárdjainak titkait vizsgáló bizottság szerdai, utolsó ülésén a kormánypárti képviselők ellenszavazata miatt nem fogadta el a hathónapos munkát záró jelentéstervezetet.

A Szijjártó Péter fideszes bizottsági elnök által előterjesztett jelentéstervezet hat fejezetéhez nyújtottak be kormánypárti képviselők módosító indítványokat. Többségüket a bizottság nem fogadta el az ellenzéki tagok nem szavazatai miatt.

Csiha Judit, a testület szocialista alelnöke összegzésében úgy fogalmazott: a jelentés nagyon sok, a valósággal nem egyező adatot, jó néhány számszaki hibát, “és nagyon sok valós tények hamis színben feltüntetését tartalmazó megállapítást” foglal magában. Szijjártó szerint a szocialisták által a jelentéstervezethez benyújtott módosító indítványok a bekért dokumentumokkal és a meghallgatáson hallott információkkal alapvetően “szembehelyezkedtek”.

A bizottság elnökének jelentéstervezetében az áll, hogy Gyurcsány Ferenc és érdekkörének meggazdagodásában nagy szerepet játszottak a cégeinek rendszeresen, nagy összegben juttatott, összességében több száz millió forintot kitevő állami megrendelések, támogatások és hitelek. Úgy fogalmaz: „Gyurcsány Ferenc jelenlegi és volt cégei számos olyan privatizációs tranzakcióban vettek részt, melyek mentén súlyos jogi és erkölcsi aggályok merültek fel. A jelentéstervezet megemlíti a Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. privatizációját is, eszerint a privatizációval kapcsolatban a vizsgálóbizottság ülésein nem merült fel olyan gazdasági racionalitást magába foglaló tény, amely indokolttá tette volna a vállalat magánosítását. Az elnök által előterjesztett tervezet szól a Fittelina Kft. ügyéről, amelynek kapcsán úgy fogalmaz: amennyiben a cég valós tevékenységet nem végzett, de a látszólagos tevékenységéhez kapcsolódóan áfa-visszaigénylésre sor került, úgy “felmerül a csalás alapos gyanúja (…)”.

A bizottság kormánypárti képviselői szerint a testület elnöke olyan végkövetkeztetésre jutott, amit soha, egyetlen, a bizottság által meghallgatott személy sem támasztott alá.

Tóth Károly, a bizottság szocialista tagja nyújtott be először jelentéstervezetet, amelyben akkor azt írta: „Gyurcsány Ferenc közszereplőként befolyását sem közvetlen, sem közvetett módon nem használta fel érdekeltségi körébe tartozó vállalatcsoport érdekében; az érdekeltségi körébe tartozó vállalkozások állami megrendelésekhez és támogatásokhoz a jogszabályokban előírt módon jutottak, és kötelezettségeiknek eleget tettek”.

Az Apró-Gyurcsány bizottság múlt héten már elnapolta a bizottság munkáját lezáró jelentéstervezetről való szavazást, hogy a kormánypárti képviselőknek még módjuk legyen módosító indítványok benyújtására.

A féléves munka során a testület kétszer hallgatta meg Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt, de kérdéseket tett fel többek között Medgyessy Péter volt miniszterelnöknek, Kiss Péter kancelláriaminiszternek, Szilvásy György államtitkárnak, Szigeti Istvánnak, a Humán-Jövő Kht. ügyvezető igazgatójának, Erdős Ákos üzletembernek, és Draskovics Tibor volt pénzügyminiszternek is. Mindemellett Szijjártó Péter, a bizottság fideszes elnöke adatokat kért be a földhivataltól, a cégbíróságtól, az önkormányzattól és az Altus Rt.-től.

Címkék: Belföld