November elsején lép hatályba az a jogszabály, amelyben az állam áthárítja a gyártókra a védőoltások következtében kialakuló esetleges szövődmények miatti kártalanítást. Noha a statisztikák szerint évente rendkívül csekély (egymillióból maximum tíz) oltási szövődményt regisztrálnak, mégis felmerülhet a betegjogok sérülése.
Az államnak kötelessége a kártérítés
„A kötelező védőoltás (sőt adott esetben ez egész lakosság számára elrendelt, például madárinfluenza elleni oltás), mint azt a törvény is kimondja, a társadalom egészségének megőrzését szolgálja. A közegészségügy védelme mindenki számára kötelező, vagyis állampolgári kötelesség. Ebből következik, ha valaki, aki megkapva a védőoltást, attól egészségében károsodna, azt az állam köteles kártalanítani” – mondta Lenkovics Barnabás, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa a FigyelőNetnek. Hozzátette: a Polgári törvénykönyv állami köztulajdon védelméről szóló passzusát a bírói gyakorlat már régebben alkalmazza, például a veszettség elleni oltás szövődményeit elszenvedő állampolgár is pert nyert az állammal szemben.
„Elvben a törvényhozó változtathat az eddigi gyakorlaton, alkothat speciális helyzetekre speciális szabályokat, ám akkor alkotmányossági kétségek merülhetnek fel, és ellentmondásba kerül a Polgári törvénykönyvvel. Kérdés, hogy a jogszabály létrehozóinak volt-e elegendő és megfelelő súlyú indokuk a felelősség elhárítására” – hangsúlyozta az ombudsman. Mint mondta, tény, hogy a termékfelelősségről szóló törvény a gyártóra hárítja a jótállási/kártérítési kötelezettséget, ám ebben az esetben a vásárló szabadon választ. Ő dönt, hogy megveszi a terméket vagy sem. „A védőoltást viszont, ha terméknek tekintjük, kötelező elfogadnia, vagyis szűkül a jogköre. Mivel az alkotmány is kimondja, hogy minden magyar állampolgárnak joga van a lehető legmagasabb szintű egészségügyi ellátáshoz, úgy vélem, hogy az államnak nincs kellő súlyú jogalapja a felelősség áthárítására” – véli Lenkovics Barnabás.
A minisztérium EU-konform
Lapunk kérdésére az Egészségügyi Minisztérium Kommunikációs vezetője úgy reagált, hogy a jelenleg hatályos szabályozás szerint az oltások következményeként elszenvedett esetleges szövődmények kártalanítása az állam feladata, ám november elsején életbe lép Magyarországon is az EU-ban alkalmazott, hibás termékek felelősségéről szóló tagállami törvény. „Ennek értelmében a tagállamok jogszabályaikban hozhatnak olyan szabályozást, amely akkor is megállapítja a gyártó felelősségét, ha a gyártó bizonyítja, hogy a termék forgalomba hozatalának időpontjában a hiba a tudomány és a technika akkori állása szerint nem volt felismerhető. Ezzel, a gyógyszerekre vonatkozó szabályozás kiterjesztésre került a kötelező védőoltásokra is, tekintettel arra, hogy azok is a gyógyszer fogalmának kategóriájába tartoznak. Így az általuk okozott kárért viselt felelősség szabályozásnál nem indokolt a különbségtétel” – mondta Kántor Katalin.
Új oltási rend 2006-tól
Renitens szülők
Magyarországon minden évben van néhány család, amely a szövődményi veszélyekre hivatkozva megtagadja gyermekei beoltatását. Legismertebb a Vas megyei Zöldi József Balázs családjának esete: óvodáskorú kislányukat nem engedték beoltani, ezért a szombathelyi gyámhivatal kiskorú veszélyeztetése miatt feljelentette őket. A bíróság elrendelte a szülők pártfogói felügyeletét, így kislányuk a későbbiekben egyéni védőoltási terv szerint megkaphatja a hiányzó oltásokat. A szülőket tettükért felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték.
A világszerte elismert és évtizedek óta sikeresen működő rendszer megújítása a korszerűbb oltóanyagok bevezetése miatt vált szükségessé. A 0–14 éves korú gyermekeket 2006. január elseje után új rend szerint oltják. Ennek előnye, hogy húsz oltás helyett mindössze tizenegyet kapnak a gyerekek, ráadásul összességében kevesebb oltóanyagot kell egyidejűleg tárolni majd a rendelőkben. Korábban ugyanis évente mintegy 2,4-2,5 millió oltóanyag került felhasználásra, a jövőben azonban körülbelül egymillióval kevesebbre lesz szükség. Mindez elsősorban az új rendszerben alkalmazott, többkomponensű készítményeknek köszönhető.
„Az átállás miatt elképzelhető, hogy 2006 első hónapjaiban a rendelőkben átmeneti zsúfoltság lesz, mert a 2005 novembere előtt születetteket még a régi, e dátum után világra jötteket pedig már az új rend szerint oltják” – tájékoztatta a FigyelőNetet Szolnoki István, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) oltási főosztályvezető-helyettese.
Fontos a tájékoztatás
A szaktárca információi szerint az átállás a költségvetésnek 5-6 milliárd forintjába kerül. A kiadások között szerepel például az alapjaiban új rendszer széles körű megismertetése, az új oltási könyvek előállítása, tárolási és hűtőkapacitás átszervezése, esetleges bővítése. Jelenik Zsuzsanna, az Országos Epidemiológiai Intézet Nemzetközi Oltóközpontjának vezetője szerint az új oltások pontos és szakszerű alkalmazását minden gyermekekkel foglalkozó szakembernek ismernie kell, így nemcsak a házi gyermekorvosoknak (vegyes praxisokban a háziorvosnak), a védőnőknek és asszisztenseknek, de a bölcsődei, óvodai, iskolai pedagógusoknak is.
„Külön figyelmet kell szentelni annak, hogy a gyerek immunológiai szempontból a számára ideális időpontban kapja meg a védőoltást. Sem előbb, sem később, mert mindkettő növelheti a szövődményes kockázatveszélyt. Az átképzés, amely az ÁNTSZ feladata, ideális esetben tízezreket érinthet. Az új ismereteket pedig január elsejéig mindenkinek el kell sajátítania” – mondta Jelenik Zsuzsanna a FigyelőNetnek.