A bíróság szerint az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló, az Országgyűlés által május 30-án elfogadott, de ki nem hirdetett törvény azon rendelkezései alkotmányellenesek, amelyek a személyes adatok védelme nélkül bárki által megismerhetővé, hozzáférhetővé teszik az elmúlt rendszer szolgálatainál dolgozott személyeknek a levéltár által kezelt személyes adatait.
A döntés várható volt. Májusban még a javaslatot kidolgozó Igazságügyi Minisztérium is kifejtette: a törvény alkotmánymódosítás nélkül nem menne át az Alkotmánybíróságon. Az alaptörvény módosításához azonban nem jött össze a szükséges kétharmad. A szaktárca szerint is aggályos volt, hogy az Országgyűlés valamennyi, az állambiztonsági szervekkel együttműködő személy kilétét megismerhetővé kívánja tenni.
Az ügynöktörvényt még Mádl Ferenc akkori köztársasági elnök küldte el véleményezésre az Alkotmánybírságnak júniusban. Álláspontja szerint ugyanis a jogszabály több ponton is alkotmánysértő volt: például alkotmányos indok nélkül korlátozta volna az érintettek személyes adatainak védelmét.
A parlamenten is nehezen ment át
Péterfalvi: nem kell új törvény
Az adatvédelmi ombudsman szerint nincs szükség az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi törvény mellett egy új törvényre. „A mostani levéltári törvényt természetesen lehet pontosítani, ha a jogalkotó szükségét látja, de koncepcionálisan új szabályozásra nincs szükség és úgy gondolom, hogy nem is lenne alkotmányos egy olyan szabályozás, amely nyitna, ez bebizonyosodott ma” – mondta Péterfalvi Attila az MTI-nek.
A szocialisták által kezdeményezett törvényjavaslat olyan széles nyilvánosságot szorgalmazott az egykori ügynökök iratainak betekintésébe, amelyről már akkor biztosra vehető volt, hogy fennakadna a személyiségi jogokat védő Alkotmánybíróság rostáján. A nagyobbik kormánypárt ezért alkotmánymódosítást kezdeményezett, hogy az egykori III/III-asok adatai közérdekű információ minősítést kapjanak, így ne vonatkozzon rájuk a személyes adatok védelme.
A kérdésről áprilisban szavazott az Országgyűlés, de a pártok olyannyira nem tudtak határozott és egységes álláspontot elfoglalni a kérdésben, hogy teljességgel össze-vissza szavaztak: míg négy SZDSZ-es és nyolc MSZP-s nem, addig 49 fideszes képviselő megszavazta a szocialisták által benyújtott javaslatot. A kétharmadhoz szükséges 256 igen helyett azonban csak 233 jött össze, így a szavazás akkor sikertelen volt.
A parlament végül május 30-án szavazta meg – 194 igen, hat nem szavazattal és 129 tartózkodás mellett – az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló törvény módosítását, mely valamennyi állampolgár számára nyilvánossá tenné az ügynökaktákat. Az ehhez kapcsolódó alkotmánymódosítás azonban elmaradt.
Szakértők egyébként már akkor is hangsúlyozták: a teljes nyilvánosság komoly nemzetbiztonsági kockázatot jelenthetne, hiszen esetleg jelenleg is állományban lévő ügynökök kilétére is fény derülhetne.
Az alkotmányellenes törvény
Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló törvény május harmincadiki módosítása után a megfigyelt és harmadik személy is minden, vele kapcsolatba hozható személyes adatot, személyes találkozásokról, beszélgetésekről gyűjtött adatot megismerhet.
A jogszabály szerint harmadik személy az, akiről a törvény által meghatározott szervek adatokat kezeltek, de nem megfigyelt személy, sem hivatásos alkalmazott, sem hálózati személy, sem operatív kapcsolat.
A történeti levéltárról szóló törvény hatálya azokra az iratokra és adatokra terjedt ki, amelyek 1944. december 21. (az Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakulása) és 1990. február 14. (a III/III-as csoportfőnökség megszűnése) között az állambiztonsági tevékenységet végző magyar állami szervek működésével összefüggésben keletkeztek, és irattári anyagukba tartoztak.
Az új törvény alapján nem kell anonimizálni az operatív kapcsolat, a hálózati személy nevét, fedőnevét és más személyes adatait, valamint a bírósági, illetve államigazgatási vagy más hatósági eljárás során hatáskörében, illetve a Magyar Dolgozók Pártja, vagy a Magyar Szocialista Munkáspárt tisztségviselőjeként eljáró személy nevét és beosztását.
A most alkotmányellenesnek nyilvánított törvény alapján az 1990. február 15-ét követően a nemzetbiztonsági szolgálatok állományába tartozó hivatásos alkalmazottak adatai csak a szolgálati viszonyuk megszűnését követő tíz év után ismerhetők meg. A nem anonimizált adatokat bárki nyilvánosságra hozhatja, tehát 2005-ben az összes 1995-ig készült akta nyilvánosságra kerülhet, vagyis a módosítás alapján a levéltár honlapján bárki számára hozzáférhetők lehettek volna a dokumentumok.
Az Ab szerint nem indokolt a teljes nyilvánosság
Az Alkotmánybíróság indoklása szerint “megállapítható, hogy a vizsgált törvény második szakasz első bekezdése, valamint nyolcadik szakasza a levéltári törvény 5. bekezdése c pontjában meghatározott személyi kör tekintetében ellentétes az alkotmány 59. paragrafusának első bekezdésével”.
Az Alkotmánybíróság szerint nincs olyan alkotmányos cél, melynek elérése indokolttá tenné a teljes nyilvánosságra hozatallal járó alapjog-korlátozást. Mivel a megfigyeltek törvény alapján is megismerhetik a velük kapcsolatba hozható operatív kapcsolatról, hálózati személyről, hivatásos alkalmazottról az azonosításukhoz szükséges adatokat, az ezzel összefüggő információs önrendelkezési jog érvényesítéséhez nincs szükség ezeknek a személyes adatoknak a teljes nyilvánosságra hozatalára.
A puszta információs érdek önmagában nem elég a személyes adatok védelméhez való jognak a vizsgált törvény kifogásolt szabályai szerinti korlátozásához. Önmagában a közérdek, vagy a kitűzött jogpolitikai cél nem elegendő a személyes adatok nyilvánosságra hozatalához. Ezzel az Alkotmánybíróság utalt a levéltári törvény preambulumára, melyben célul tűzték ki az elmúlt rendszer állambiztonsági szolgálatai tevékenységének megismerését. Az Alkotmánybíróság azt is megállapította, hogy a törvény alkotmányosan csak akkor kötelezheti a történeti levéltárat arra, hogy internetes honlapján személyes adatokat is tartalmazó iratokat tegyen hozzáférhetővé bárki számára, ha azt olyan eljárás előzi meg, amely – megfelelő eljárási garanciák biztosításával – szavatolja azok valódiságát.
A köztársasági elnök szerint a törvény ellentétes az Alkotmányban foglalt jogorvoslathoz való joggal is, azonban az Alkotmánybíróság szerint a jogorvoslathoz való jog csak a hatósági döntésekre terjed ki, a történeti levéltár anyagában történő kutatásra vonatkozó törvényi rendelkezések nem hozhatók összefüggésbe a jogorvoslathoz való alapvető joggal. “Nem a jogorvoslathoz való jogot, hanem a személyes adatok védelméhez való jogot sérti az olyan törvény, amely személyes adatok kellő védelme (…) nélkül tesz kutathatóvá személyes adatokat is tartalmazó anyagokat ” – szól az indoklás.