A nyolcezer fiatal megkérdzésével elkészült Ifjúság 2004 felmérés életmódról szóló fejezete a fiatalok cigarettához, drog- és alkoholfogyasztáshoz való viszonyát vizsgálja. A négy évvel ezelőtti kutatáshoz képest a dohányzó fiatalok aránya nem változott jelentősen, ugyanakkor emelkedett a naponta dohányzók száma és csökkent azoké, akik nem fogyasztanak dohánytermékeket. A cigarettát 14-16 éves kora közt próbálja ki a fiatalok többsége, de a vizsgálat szerint, aki húsz éves koráig nem gyújt rá, az már valószínűleg később sem lesz aktív dohányos. Összességében a fiatalok 37 százaléka bagózik rendszeresen; hasonlóan a 2000-es felméréshez, most is több a férfi a naponta 13-14 szál cigarettát elszívók között..
A budapestiek és a diplomások többet isznak
Egyre hamarabb önállósodnak
A fiatalok egyre hamarabb önállósodnak, nagy részük 16 évesen dönt először a foglalkozásáról vagy megy el önállóan szórakozni. Ugyanakkor egyre később szakadnak el a szülői háztól. Míg korábban akkor költöztek el a fiatalok, amikor munkába álltak, ma az elszakadást az együttéléshez vagy a házassághoz kötik.
A fiatalok 59 százaléka válaszolta azt, hogy az elmúlt évben egyszer sem vagy csak nagyon ritkán fogyasztott alkoholt, s az összes megkérdezett két százaléka iszik naponta. A nemek közti különbségek itt szembetűnők: míg a férfiak egynegyede, a nőknek csupán hat százaléka kortyol bele az italba heti rendszerességgel.
A legveszélyeztetett csoport itt is a szakmunkásoké, viszont érdekes, hogy a diplomások is túlreprezentált az alkoholfogyasztásban: 18 százalékuk hetente iszik, miközben háromnegyedük azt vallotta, hogy nem dohányzik. Lakóhely szerinti különbséget is megfigyelhetünk: a községekben élő 15–29 évesek valamivel több mint egytizede, míg
a budapestiek közel húsz százaléka fogyaszt heti rendszerességgel szeszes italt.
Saját bevallása szerint minden harmadik olyan fiatallal, aki az elmúlt egy évben fogyasztott alkoholt, megesett, hogy erősen ittas állapotba került. A leginkább veszélyeztetett csoportok itt is a munkanélküliek és a szakmunkások – utóbbiak csaknem 40 százaléka volt erősen ittas az elmúlt egy évben.
A fiatalok közel negyede már kipróbálta a drogot
Káros szenvedéllyel egészségesen
Káros szenvedéyeik ellenére a megkérdezettek többsége, 77 százaléka jónak ítélte meg az egészségi állapotát. A 25–29 évesek, a községben lakók és az alacsonyan iskolázott apák alacsonyan iskolázott gyermekei között az átlaghoz képest valamivel többen vannak olyanok, akik az egészségükkel inkább elégedetlenek. Hasonló a helyzet a naponta dohányzók, szeszes italt fogyasztók vagy drogot egy éven belül használók körében is, bár egyik csoportban sincs hat százalék fölött az egészségi helyzetüket negatívan megítélők aránya.
A 15-29 évesek közel húsz százaléka használ vagy próbált már ki drogot. A nők aránya már csaknem annyi, mint a férfiaké, míg az alkoholnál általában jóval a férfiaké alatt maradt. Az összes megérdezett 43 százalékának van olyan személy a baráti körében, aki élt már valamilyen szerrel. Ezzel szemben 2000-ben – amikor keményebben büntették a kábítószer-használatot, mint ma – a válaszolók nyolc százaléka mondta azt, hogy kipróbált már valamit. „Azt nem tudjuk mérni, hogy a fiatalok valóban az igazat válaszolták-e. A válaszok torzulhatnak, lehet, hogy sokan adnak úgynevezett elvárásos választ.” – mondta Bauer Béla, a kutatás vezetője a FigyelőNetnek. A droghasználattal kapcsolatos kérdéseket egyébként pont ezért a kérdezőbiztos lezárt borítékban adta oda a megkérdezett fiatalnak, aki kitöltés után ismét lezárva adta azt vissza.
A legnépszerűbb drogfajták sorrendben a marihuána, a receptre kapható altatók és nyugtatók, de minden harmadik drogfogyasztó fiatal többféle szert is kipróbált már. A kipróbálók és használók körében magasabb arányban találunk budapesti fiatalokat, és magasabb az egyetemre, főiskolára járók aránya is.
Érdekes összevetni, hogy a 15-29 évesek több mint húsz százaléka túl van már az első drogos élményen, miközben negyven százalékuk legalább havonta italozik. „Ennek ellenére az alkoholt nem tekintik annyira fontos visszásságnak, mint a drogot, ez a média hatása miatt is lehet” – mondta Bauer Béla. A drog terjedését a fiatalok 41 százaléka tekinti a két legfontosabb probléma egyikének, míg az alkohol a lista negyedik helyén szerepel, többek között a munkanélküliség is megelőzi.
Szex vagy tanulás
A szexuális élet körülbelül 17 éves korban kezdődik. Abban, hogy valaki felvállalja-e a szexuális kapcsolatot, döntően az életkor játszik szerepet a kutatók szerint. Ugyanakkor a társadalmi helyzet is fontos tényező: a legnagyobb arányban azok nem élnek
nemi életet, akik még tanulnak. A jelenleg is tanulók között a magasabb presztízsű intézménybe járók azok, akik kevésbé érintettek a szexuális kapcsolatokban.
Nem meglepő, hogy a 15-19 évesek körében még magas, 46 százalék azok aránya, akik egyelőre nem létesítettek szexuális kapcsolatot. Ez az arány az életkorral csökken: a 20-24 éveseknél hét, a legidősebb korcsoportnál két százalék. Akik már átéltek szexuális kapcsolatot és rendelkeznek állandó partnerrel, általában alkalmaznak valamilyen fogamzásgátló módszert. A legelterjedtebbek a fogamzásgátló tabletta és az óvszer, utóbbi használata azonban az éltkorral csökken.