• Tavaly mindössze egyetlen új társaság jelent meg részvényeivel a pesti tőzsdén. Ehhez képest 2005-re „robbanásszerű” növekedésre számítanak. Reális ez a várakozás?
– A két-három új bevezetésről szóló forgatókönyv pesszimistának számít, a reális szám öt-hat, de esély van ennél többre is.
• Mi változik 2004-hez képest?
– A tőkepiaci helyzet szépen javult, ugyanakkor egyre szigorúbb a vállalatok szabályozása is. Kevesebb a kiskapu, csökken a társasági adó, a hatóságok rámozdultak a színlelt szerződésekre. Minél jobban rákényszerülnek a cégek a transzparens működésre, annál inkább reális alternatívát kínál számukra a tőzsdei megmérettetés.
• A FreeSoft bevezetése milyen visszhangot váltott ki?
– Egyértelműen pozitívan értékeljük a cég megjelenését és eddigi tőzsdei teljesítményét. Kiderült, hogy egy jó kilátásokkal rendelkező társaság képes magánbefektetőktől 700 millió forintnyi tőkét bevonni, s az is kedvező, hogy a kibocsátási árhoz képest értékelhető erősödést ért el a papír. Nem lett alvórészvény, folyamatosan adják-veszik, ami szintén fontos üzenet a többi hasonló méretű, tőzsde felé kacsingató cég számára.
• Az ilyen társaságokat tömörítő Tőzsdeképes Cégek Klubja (TCK) már több mint két éve működik. Milyen eredményeket hozott az elmúlt esztendő?
– Jelenleg 35 tagból áll a klub. Bebizonyosodott, hogy a tagoknak – főként a hazai cégeknek – folyamatosan tájékoztatásra van szükségük, ezért rendszeresítettük a TCK-találkozókat, ahol magyar és külföldi szakemberek tartottak előadásokat a tőzsdei megjelenéssel kapcsolatos tapasztalataikról.
• Sokan kétlik, hogy a szabályozás szigorodása az eddig alapvetően adóelkerülő, cégeket a törvényes és transzparens útra tereli, hiszen továbbra is riasztó lehet számukra a tőzsdei társaságok folyamatos adatszolgáltatási kötelezettsége.
– Ez a vélekedés már csak azért is gyenge lábakon áll, mert a bankok is legalább ilyen szigorúak. Ha a tőzsdei forrásbevonás helyett hitelt kíván felvenni a vállalat, a pénzintézet is kíváncsi azokra az adatokra, amelyeket a börzének, illetve azon keresztül a részvényeseknek el kell juttatni. Továbbá a cég növekedésével a tulajdonosok számára is fontos az átláthatóbb működés.
• Az adatok nyilvánosságra hozataláért folyamatosan fizetni is kell.
– Valóban, ez jelenleg 2-10 millió forint körüli költséggel jár a tőzsdei cégeknél. A Pénzügyminisztériummal és a felügyelettel azonban már tárgyalunk a tőkepiaci törvény módosításáról, ami lehetővé tenné az elektronikus adatszolgáltatás bevezetését, így a költségek számottevő mértékben csökkenhetnének.
• A tőzsdei jelenlét finanszírozásáig el is kell jutni, s magának a bevezetésnek szintén tekintélyes egyszeri költsége van. A cégek támogatására ugyan a pénzügyi tárcától kapott a tőzsde 100 millió forintot, ez azonban nem tűnik soknak.
– A parkettre csábítást a világban kétféle módszerrel támogatják: az egyik ez a fix összegű támogatás a bevezetési költségekre. A másik módszer, az adóági támogatás, amely sikerrel működik például Görögországban és Törökországban. Ennél az állam semmit sem kockáztat, a tőzsdei lét pedig általában pozitívan hat az eredményességre, s a bevezetéshez adott adókedvezményt a növekvő társasági adóból később visszakapja a költségvetés. Mivel egy közepes cégnél a bevezetési költségek 30 és 80 millió forint körüliek, mi olyan összeget szerettünk volna kérni a kibocsátók számára, ami évi tíz társaság bevezetését könnyíthette volna meg. Az uniós csatlakozás nyomán erősödő versenyhelyzetbe kerülnek a hazai közepes cégek, a növekedéshez pedig tőke kell. Folytatjuk az egyeztetéseket a pénzügyi és gazdasági tárcával, hogy növekedjen a tőzsdei bevezetések támogatása, mind több cég számára könnyebbé téve ezáltal az efféle forrásbevonás lehetőségét.
• A jogászok, auditorok díjazása mellett a fix bevezetési költségek között szerepel a forgalmazó díja is.
– Még az 1989-es törvény határozott úgy, hogy a kibocsátás alapjául szolgáló tájékoztatóért mind a forgalmazónak – azaz a brókercégnek -, mind a kibocsátónak egyetemleges felelősséget kell vállalnia. Ezt a kockázatot, illetve a vállalásához szükséges nagyon aprólékos cégátvilágító munkát a brókercégek „beárazzák” díjukba, és ez a közepes társaságok számára nagyon megemeli a költségeket. Ezért azt javasoltuk, hogy a törvényhozókkal együtt találjuk meg azt az EU-konform megoldást, amely egyformán szolgálja a kibocsátók és a forgalmazók érdekét, illetve a befektetők védelmét.
• De van-e befektetői érdeklődés az ilyen vállalatok iránt? A hazai kereslet igen kicsi, a külföldiek pedig egy meghatározott méret alatt nem igazán érdeklődnek.
– Mi úgy látjuk, a következő években a felvilágosító munka és a csökkenő kamatszint jóvoltából növekedni fog a hazai befektetők érdeklődése a részvények iránt, a kis és közepes cégek esetében nagyrészt rájuk számítunk. A reálkamatok, a kisebb kockázatú befektetések hozamának csökkenése a világon mindenhol az ilyen alternatívnak is tekinthető megoldások felé tereli a befektetők és az alapkezelők figyelmét.