A magyar IT-piac szereplői szerint igen kevés pontos adat áll rendelkezésre a magyar piacról, ezért nem könnyű bármiféle előrejelzést adni. Az azonban kiderült, hogy lényegesen kevesebb otthoni interenet elérést vásárolnak, mint személyi számítógépet.
Vállalati vásárlások várhatóak
Molnár Imre, HP Magyarország vezérigazgató-helyettese szerint 2005-ben több tényező is hat a PC-eladásokra. Egyrészt az internet és a számítógépek iránti kereslet kölcsönösen erősítik egymást, másrészt az uniós támogatásokkal összefüggésben a már elfogadott, de még ki nem fizetett informatikai és vállalkozásfejlesztési programok is jótékonyan hatnak az eladásokra. Keresletnövekedéssel jár az is, hogy a 2000. év, az Y2K probléma kapcsán végrehajtott PC-frissítések fölött már gyakorlatilag eljárt az idő, s ezért várhatóan a vállalatok is újabb számítógépeket vesznek majd.
A Sulinet-szigorítás lassítja a piacot
Deme Csaba, az Albacomp vezérigazgató-helyettese úgy véli, hogy mintegy 250 ezer új gép talál gazdára az idén a magyar piacon. Az internetezők száma nem nő ugyanilyen mértékben, mivel nem minden PC-hez vásárolnak hozzáférést. Deme szerint lassítja a világhálót használók számának bővülését, hogy 2005-ben a Sulinet-program a különböző megszorítások miatt gyakorlatilag megszűnik létezni. Egyes szakértők becslése szerint a magyar lakosság körében 2004 végén mintegy 20 százalékos volt a PC-ellátottság, amit az idén az internet iránti kereslet várhatóan növelni fog, ugyanis a bruttó 7-8 ezer forint körüli korlátlan internetes hozzáférés már szélesebb körben megfizethetővé teszi a világhálót. Más szekértők szerint viszont bruttó 3 ezer forintos ár hozna igazi áttörést a piacon. Németországban már kevesebb mint ezer forintért is nyújtanak egy “fapados” széles sávú internet kapcsolatot.
Az Axelero 100 ezer új ADSL-vonalra számít
Simó György, az internetes piacon vezető Axelero vezérigazgatója úgy véli, hogy az internet-árak piaci viszonyok között, a szolgáltatók közötti verseny alapján alakulnak ki Magyarországon. Hozzátette: az internet-hozzáférés vásárlása nemcsak árkérdés, hanem – hasonlóan a mobilpiachoz – itt is fontos lenne az igények felkeltése. Megemlítette azt is, hogy a német árképzés sok mindenben eltér a magyartól, ezért nem egyszerű az árakat összehasonlítani. Simó György a 2005. évi tendenciák kapcsán elmondta, hogy a Matáv területén a tervek szerint a széles sávú hozzáférés ugyanolyan dinamikával bővül, mint 2004-ben, s várhatóan újabb 100 ezer ADSL-vonalat kötnek be. Ezen túlmenően tovább fog nőni a sávszélesség, illetve lazulni fog az elérés helyhez kötöttsége, s egyre többen vezeték nélkül érik el világhálót.
Csökken a dial-up, nő az ADSL
Szathmári Géza, a GTS-Datanet Távközlési Kft. vezérigazgatója úgy véli, hogy 2005-ben várhatóan olyan mértékben nő a széles sávú internet-elérések (ADSL) száma, mint ahogyan csökken a keskeny sávúaké (dial up). Becslése szerint a 2004. év végi több mint 200 ezerről az idén 300 ezer fölé nő az ADSL-előfizetések száma, míg a dial-upos felhasználóké 25-33 százalékkal mérséklődik. A GTS-Datanetnek 2004 végén közel 50 ezer dial upos előfizetője volt, míg az ADSL ügyfeleinek száma elérte a 15 ezret. Ezzel a társaság a modemes piac 15 százalékát, míg a széles sáv esetében 7-8 százalékát mondhatta magáénak.