Az év utolsó kereskedési hete majdnem teljes volt, hiszen csak pénteken volt rövidített, háromórás kereskedés. Igazán azonban csak a hétfő hozott izgalmakat. Azoknak ugyanis, akik szerették volna úgy beállítani a portfóliójukat, hogy az elszámolás még tavaly megtörténjen, csak a hét első két napján volt lehetőségük erre, a T+3-as (tárgynap + 3 nap) kereskedési elszámolás miatt.
Erre a jelek szerint sor is került, hiszen a hétfői 11 milliárd forintos forgalmat követően a hét hátralevő részében már csak 3-4 milliárd forint értékben történtek üzletkötések. Miután a 2005-ös esztendő nem hoz semmilyen jelentős szabályozásbeli változást, elmaradt a szokásos záróár-beállítások java, és nem hoztak hiperforgalmat a nyereség tőkésítése céljából előszeretettel alkalmazott szilveszteri átkötések sem.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="10" width="10" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
|
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="3" width="10" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="10" width="178" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Amerika: jóban, rosszban
A nemzetközi piacok jó negyedik negyedéve részben az utolsó héten is folytatódott. Az amerikai DJIA a vegyesnek mondható hírek ellenére is hároméves csúcsot döntött, habár végül negatív tartományban zárta a hetet. Az optimizmus elsősorban a technológiai piacot jellemezte, amit a Nasdaq technológiai index 0,7 százalékos heti emelkedése is tükröz. A drágulást az Intel vezette, miután a mértékadó Lehman Brothers befektetési bank elemzője a jó kilátásokra hívta fel a figyelmet. Véleménye szerint a jó karácsonyi szezonnak köszönhetően a cég árbevétele várhatóan meg fogja haladni a korábbi elemzői várakozásokat.
Ez természetesen nemcsak az Intel, hanem más számítástechnikai berendezéseket gyártó vállalat részvényeinek is jót tett. A jó karácsonyi kiskereskedelmi szezonról az amazon.com internetes kereskedőcég is tanúbizonyságot tett, miután bejelentette, hogy a vártnál nagyobb volt a forgalma. Ennek oka a nagy kereslet a könyvek és az elektronikai cikkek iránt.
A nagy ipari vállalatok számára azonban vegyes híreket hozott a hét. A tovább gyengülő dollár alapvetően kedvező ugyan a nagy ipari exportőrök számára, de a kereslet oldaláról nem túl biztató, hogy Kína újabb lépéseket jelentett be, amivel hűteni próbálja túlfűtött gazdaságát. A világ leggyorsabban fejlődő gazdasága, a kvázi-kommunista birodalom többek között azt jelezte, hogy jövőre kevesebb kereskedelmi célú repülőgépet fog vásárolni, ami elsősorban az amerikai Boeing számára rossz hír. Az európai Airbusszal folytatott égiháborúban sok teret vesztő és a trónról is letaszított Boeing számára a Távol-Kelet maradt az egyik vár, amit az Airbus még nem tudott bevenni. És nemcsak a Boeing részvényei veszítettek értékükből, hanem a General Electric és a United Technologies is, amelyek jelentős beszállítói a Boeingnek.
Terjeszkedik a Matáv
A hazai piacon ennél kevesebb értékelhető hírrel kellett beérnünk. A legjelentősebb ezek közül azonban a Matávval kapcsolatos, hiszen számos értesülés látott napvilágot a montenegrói lapokban a Telekom Crna Gora privatizációjával kapcsolatban. Tisztán látni egyelőre még igen nehéz, hiszen ahogy az a Balkánon lenni szokott, ritka az olyan hír, amelynek nincs ellentmondó párja. Ez általában az egymással ellentétes érdekű források és kiszivárogtatások miatt van így.
A montenegrói nemzeti telefontársaság 51 százalékos, még állami tulajdonrészéért is ádáz csata folyik. A Matáv mellett a Telekom Srbija, a Telekom Slovenija és az osztrák Mobilcom adott be kötelező érvényű pályázatot, amelyet előreláthatóan január közepéig fog kiértékelni a montenegrói privatizációs szervezet. Az értékelésnél 75 százalékos súllyal veszik figyelembe az ajánlott árat, míg 25 százalékos súllyal esik latba a szociális program és a jövőbeli beruházás.
A Matáv a podgoricai lapok szerint az egyik legesélyesebb pályázó. Az egyik forrás szerint a társaság 114 millió eurós ajánlatot tett az állam 51 százalékos tulajdonrészéért, 51 milliót ajánlott a kisebbségi tulajdonosok 49 százalékáért, és 67 millió eurós beruházásra vállalt kötelezettséget. Más források 150 millió eurós ajánlatot emlegetnek az állami csomag és a beruházások ellenértékeként, amit a kisebbségi tulajdonosknak járó 3,5 eurós részvényenkénti ajánlat tetéz. Ezek a számok egyelőre értékelhetetlenek a Matáv megítélése szempontjából, hiszen még az izraeli atomprogramról is több nyilvános adat áll rendelkezésünkre, mint a Telekom Crna Goráról.