Új alkotmány – kétharmados törvények nélkül?

Az Igazságügyi Minisztérium elképzelései szerint az év végére elkészülő új alkotmányban a hatékony kormányzás érdekében nem lesznek kétharmados törvények - nyilatkozta Petrétei József, igazságügy-miniszter az MTI-nek vasárnap.

Az igazságügy-miniszter ez év végén már kész alkotmánytervezettel szeretné megnyerni a parlamenti pártok támogatását az új alaptörvény elfogadásához, a megújult közjogi rendszerben a tárca elképzelései szerint nem lesznek kétharmados törvények. Petrétei József elmondta: az alkotmányos berendezkedés alapjai nem változnak, föl sem merül például a kétkamarás törvényhozás, vagy a közvetlen elnökválasztás bevezetése. Sokkal inkább egy alkotmánykonszolidációról van szó: a rendszerváltás óta eltelt 15 év tapasztalatainak, az alkotmánybírósági gyakorlatnak és az EU-normáknak, különösen az alapjogi chartának az alaptörvénybe építéséről.

A miniszter szerint a hatékony kormányzás elve indokolja a kétharmados törvények kiiktatást, ami viszont csak akkor lehetséges, ha a valóban minősített rendelkezéseket beemelik az alkotmányba.

Petrétei József hiányolja a hatályos alaptörvényből a részletezőbb, pontosabb gazdasági és a szociális rendelkezéseket. Gazdasági alkotmányozás alatt a miniszter például a tulajdon fogalmának jelenleginél alaposabb kibontását, az államháztartás, a költségvetés és a pénzügyi garanciák alaptörvénybe emelését érti.
A szociális alkotmányozás kapcsán a miniszter többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy az unió közelmúltban elfogadott alkotmánya részletesen foglalkozik az esélyegyenlőség kérdésével. A hatályos magyar alaptörvény ugyanakkor olyan, mára bizonyos szempontból kiüresedett, vagy meghatározhatatlan tartalmú deklarációkat tartalmaz, mint például a munkához való jog. “El kell dönteni, hogy mely szociális jogokat kívánjuk az alkotmányban garantálni, de azoknak pontosan meghatározott tartalmat is kell adnunk” – szögezte le.

A normaszöveg előkészítését a minisztériumban Somogyvári István, a tárca korábbi közigazgatási államtitkára koordinálja, a határidő pedig jövő év december. Petrétei József rámutatott: az alkotmányozás nem köthető adott parlamenti viszonyokhoz. Egyik formája lehet, hogy a törvényhozás a választások előtt szavaz az alkotmányról, de csak akkor léphet hatályba, ha a választásokat követően az új parlament is jóváhagyja. Erre van nem egy európai példa, így történt legutóbb Hollandiában.

Címkék: archívum