Ha a kutatóknak sikerülne bizonyítékot találniuk arra, hogy a félig független dán felségterület összeköttetésben áll a sarki jégtábla alatt húzódó, 2000 kilométer hosszú tenger alatti Lomonoszov hátsággal, akkor „lenne esély arra, hogy az Északi-sark dán terület legyen” – mondta a dán tudományos és technológiai miniszter.
Tavaly a dán kormány 25 millió dollárt szavazott meg a kutatásokra. Kanada, mely Oroszország mellett szintén tulajdonjogot formálna a Lomonoszov hátságra, 55 millió dollárt fordít a tengerfenék hasonló feltérképezésére.
A dán kutatók tavasz óta végeznek méréséket a hátság feltérképezésére. „Amellett kell tudnunk érvelni, hogy a hátság természetes folytatása Grönlandnak” – nyilatkozta az AP hírügynökségnek a felmérés egyik kutatója.
A dán területi igény jogilag az ENSZ tengerjogról szóló 1986-os egyezményén alapulna, mely a parti országoknak partjaiktól 370 kilométeres gazdasági zónát biztosít. De csak azok az országok igényelhetnek ilyen gazdasági zónát, amelyek ratifikálták az egyezményt.
Az Északi-sarkot körülvevő országok közül Norvégia, Oroszország és Kanada aláírta a dokumentumot, az Egyesült Államok viszont nem. A dán parlament állítólag még az év vége előtt ratifikálja az egyezményt, pontos időpont azonban még nincs.