Aggályos ferihegyi felújítás

Izzott a levegő a Ferihegyi repülőteret üzemeltető állami cég, a Budapest Airport (BA) Rt. augusztus 27-ei igazgatósági ülésén, amelyen az 1-es terminál felújításának pályázatát tekintették át. A nézeteltérés oka, hogy az ülésen elhangzott az „aggályos” szó a július 2-án elindított tenderrel kapcsolatban, márpedig ezen aggályok miatt a társaság könnyen gyanúba keveredhet. A tét óriási: a fapados légitársaságok számára tervezett átalakítás 8,7 milliárd forintos megaügylet, szoros határidőkkel – írja a Figyelő legújabb száma.

Miért lett államtitok? Míg korábban több átalakítás, a 2B 1998-as, vagy a 2A tavalyi, a teljes utas- és csomagátvizsgáló rendszerre is kiterjedő (nemzetbiztonsági szempontból különleges) átépítése nem minősült államtitoknak, a cég szerint az 1-es terminálnál nem volt más választásuk, hiszen a terrorfenyegetettség miatt a jogszabályok megváltoztak. Május elsejétől az unió-konform Közbeszerzési törvény szerint a kormány külön rendeletben állapíthatja meg az állam- vagy szolgálati titkot, az alapvető nemzetbiztonsági érdekeket érintő beszerzések speciális szabályait. A törvény mellett tehát a szigorú kormányrendeletet is kötelező volt betartani, a lebonyolításban éppen ezért a nagy tapasztalattal rendelkező Okfon Rt.-t szerződtették. Ez a cég aztán a kormányrendeletnek megfelelően szétküldte a részvételi felhívást négy olyan építőipari cégnek – a Figyelő értesülései szerint a Betonút Rt.-nek, a Középület-építő Rt.-nek, a Magyar Építő Rt.-nek és a Vegyépszernek -, amelyek szerepeltek a Nemzetbiztonsági Hivatal irányadó jegyzékében.

Nyulak a pályán

A pályázat első hetei nem voltak zökkenőmentesek. A hírek levajazott versenyről, a pályázatot segítő cég esetleges összeférhetetlenségéről szóltak, s az egyik pályázó, a Középület-építő Rt. a Közbeszerzési Döntőbizottságnál tett – a Figyelő lapzártájának idején végül elutasított – panaszt. A problémákról a felügyelőbizottság is értesült, az ülésen jelen lévő elnök, Bálint Tamás pedig – testülete korábbi ülésének álláspontjára hivatkozva – arra kérte a vezetőséget, hogy „tekintse át újra a kiválasztás és értékelés szabályait”. (Az fb-elnök ellen egyébként a K&H-ügyben hivatali vesztegetés miatt eljárás indult, az őt delegáló Állami Számvevőszék azonban az eljárás lezárultáig nem lát okot a visszahívására.)

„Nyulak vannak a pályázatban” – a szakmában ezzel a közkeletű kifejezéssel illették már a részvételi felhívás szétküldése után a tendert. Vagyis a nyertes már megvan, a többiek pedig csak biztos vesztesként asszisztálnak. A vádakat a vezérigazgató, Hárskuti János, a Népszabadságnak július 26-án adott interjújában is kénytelen volt cáfolni. A gyanút először is az táplálhatta, hogy a tender részleteit – most először – államtitoknak minősítették (lásd keretes írásunkat).

Átfedések

A gyanút erősítő további tényezőként azt hozzák fel, hogy a BA Rt. a szóba jöhető számos vállalkozás közül éppen az Oviber Kft.-t bízta meg a pályázati szempontrendszer összeállításával, mely cég részben versenytársa is a pályázóknak, részben pedig korábbi tulajdonosi átfedések fedezhetők fel közöttük (a kft.-nek tulajdonosa volt a mostani tender két érdekeltje: 1996 és 2000 között Tolnay Tibor, a Magyar Építő Rt. jelenlegi elnök-vezérigazgatója, 2000-ben pedig Dunai György, a Betonút vezérigazgatója).

Az Oviber ugyan elsősorban fővállalkozóként vesz részt projektekben, a honlapján azonban a kivitelezést is említi bizonyos munkák esetében. A kft.-től nem nyilatkoztak a Figyelőnek, a BA Rt.-nél azt hangsúlyozták, hogy a hatályos cégdokumentumok és saját beszerzési szabályaik alapján nem merültek fel kételyek.

Szokásos panasz?

Éppen az Oviber által kidolgozott kritériumok vezettek ahhoz, hogy a Középület-építő Rt. jelentkezését augusztus 19-én érvénytelennek nyilvánították. A cég a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz eljuttatott panaszában azt állítja: nem biztosították a verseny tisztaságát, és az egyenlő elbánást, amikor – hangzik az állítás – a közbeszerzési gyakorlattól eltérő, öncélú gazdasági mutatókat használtak. Az árbevétel vagy a tőkearányos jövedelmezőség meghatározott értékeit ugyan nem teljesítették, de szerintük ezek a számok a munka elvégzésére való alkalmasságot nem mutatják, legfeljebb azt, hogy melyik pályázó dolgozik magasabb fedezettel, így olcsóbb, esetleg rossz minőséget produkáló alvállalkozókkal.

Mindezt a BA Rt.-nél a kizárt pályázók szokásos panaszának vélik: véleményük szerint a kifogásolt mutatók egy kiemelt beruházás esetében – ahol előfinanszírozásra és pénzügyi stabilitásra van szükség – fontosak, azokat az ágazat szereplőinek 70 százaléka teljesíti. A panaszt azért is meglepőnek tartják, mert a kritériumrendszer ellen az óvási határidőn belül nem emeltek kifogást, sérelmesnek csak akkor tartották azt, amikor nem feleltek meg.

A Középület-építő viszont azt állítja, hogy a részvételi jelentkezéskor külön indoklásban fejtették ki, miért nem szabad ezen mutatók alapján elvégezni az első rostálást. A cég mindenesetre az ajánlattételig sem jutott el, kiesésével pedig a többiek egy olyan, a repülőtéri munkákban, valamint az egyes terminálhoz hasonló műemléki jellegű épületek felújításában számos referenciával bíró konkurenstől szabadultak meg, amely megnehezíthette volna a dolgukat. A Közbeszerzési Döntőbizottság lapzártánkkor végül elfogadta a BA Rt. érveit és elutasította a panaszt. A pályázat tehát halad a maga útján: a terminált szeptember elsején bezárták, a maradék három versenyző közül a nyertessel a tervek szerint októberben kezdik el a munkát.

A cikk teljes terjedelmében a Figyelő október 7-én megjelenő 41. számában olvasható.