Világranglista – tétre, helyre, befutóra

Három esztendei részvényár-gyengélkedés után most jó néhány távközlési szolgáltató és berendezésszállító lépett nagyot előre. Ma a távközlési szolgáltatások szektora a világon a harmadik legnagyobb szektor – tavaly még csak a negyedik volt.
Munkahely-megszüntető programok, elbocsátások, erősen visszafogott tőkefelhasználás – ezek a kemény intézkedések segítették hozzá a szolgáltatókat az égetően fontos szabad készpénzforgalom növeléséhez, s abból már csökkenthették óriási tartozásaikat és (vagy) növelhették részvényeseik osztalékát.

Újra a csúcson

Európa: katasztrofális siker? A Financial Times által nemrégiben közzétett Global 500-as lista váratlanul reményt keltett az Európai Unióban. Úgy tűnik, elérhető az eddig elérhetetlennek vélt cél: 2010-ig legyőzni az Egyesült Államokat, s a világ legversenyképesebb gazdaságává válni. Tavalyhoz képest az első 500-ban az európai cégek száma 150-ről 156-ra nőtt, az egyesült államokbeli vállalatoké 240-ről 227-re esett vissza. Az európaiak összesített piaca 43 százalékkal nőtt, 5,2 billió dollárra, az amerikaiaké 26 százalékkal, 9,02 billióra. A legfrissebb Global 500-as listán az első húsz közé 15 amerikai cég került, Európát csak a BP (9. hely), a HSBC (10. hely), a Vodafone (12. hely) és a Royal Dutch/Shell (13. hely) képviseli.

Ez a legtisztábban a France Télécom és a Deutsche Telekom eredményein látszik: a költségek szigorú féken tartása, valamint a francia szolgáltató tőkeemelése valóságos csodát tett, a két cég óriásit (69, illetve 16 helyet) ugrott előre a Global 500 listáján.
Az Egyesült Államokban a vezető regionális “Baby Bell”-ek – például a Verizon, az SBC és a Bellsouth – továbbra is szilárdan tartják helyüket az élvonalbeli százas mezőnyben, eredményeik arról tanúskodnak, hogy jó erőben vannak a kiélezett versenyben helytállni kénytelen távolsági szolgáltató versenytársaikhoz képest.

Mindazonáltal a Global 500-as listán még mindig mobilszolgáltató óriások vezetik a távközlési cégek sorát: a Vodafone és a japán NTT DoCoMo – az általuk fenntartott egészséges készpénzforgalom, valamint előfizetői táboruk folyamatos növekedése jóvoltából. Pedig a DoCoMo a tavalyi helyzethez képest hat helyet lépett vissza az 500-as toplistán – részben kisebb vetélytársa, a KDDI jobb teljesítménye folytán: ő most 41 hellyel előbbre rukkolt.

Státuszvesztés a szoftveriparban

“A szoftver és IT-szolgáltatások piaca megérett, kiforrott, a jövőben tehát csak a GDP-növekedéssel arányos bővülésre számíthatunk” – az Ovum Holway elemzőjének, Anthony Millernek a szavai bizonyára lelohasztja sok befektető kedvét. A szoftveripar hosszú időn át iszonyatos tempóban növekedett, s most nehéz beletörődni a státusvesztésbe. Ez a szektor globálisan a nyolcadik helyet szerezte meg az FT Global 500-as toplistáján a maga 733 milliárdos értékével, s ez visszaesés a 2001-es 776 milliárd dollárhoz képest.

Késhegyig menő küzdelem folyik a gyártók között, s ezáltal csökken a profitmargó, kivált a szolgáltatások üzletágában, részben ez magyarázza a visszaesést, részben meg az, hogy a vállalati szférában lanyhult az érdeklődés a szoftverek iránt.

A hardverpiacot sújtó gondok sem használtak: a vevők többsége szükségmegoldásképpen igyekszik minél tovább megtartani korábbi berendezését – jóval tovább, mint azelőtt -, s ez persze nagy csapás a szoftver- és szolgáltatási szektornak is. Az IDC rangidős elemzője, Khalid Irshad a következőképpen magyarázza ezt a jelenséget: “A cégek kitartanak régi hardvereik mellett, így nem kell olyan sok új szoftverre költeniük, s jóval kevesebb tanácsadási szolgáltatásra van szükségük.”

Microsoft – második legnagyobb

A szoftverszektorban régóta a Microsoft uralkodik, de az idén már “csupán” a második legnagyobb cég a világon: elébe vágott a General Electric. Vagy 272 milliárd dolláros piacával azért hosszú árnyékot vet az őt elég távolról követő, 157 milliárdos piaci részesedésű legnagyobb vetélytársra, az IBM-re. A jelek szerint nincs olyan kereskedelmi rivális, amely valamit is oldhatna azon a szoros fogáson, amellyel a redmondiak a markukban tartják a vállalati szoftverpiacot – ám a szabad szoftverek – például a Linux – egy kicsit már beleharaptak a piaci tortába.

A meglehetősen renyhének bizonyult üzleti piacon a Microsoft az új, meghódítandó területek felfedésében is az élen járt, példa erre a mobil eszközök és az otthoni szórakoztatás szegmense. A szolgáltatások mindössze két területe mutat derűsebb képet: az erőforrás-kihelyezés és az állami szektor.

Nincs fény az alagútban

Néhány éve már nehéz jó hírrel szolgálni az információtechnológiai szektorban. A hardverpiacra különösen nehéz esztendők jártak: tavaly az ötödik legnagyobb szektor volt a világon, az idén a hetedik, 1,23 billió dolláros piaccal. És még nem igazán látszik a fény az alagút végén.
Elza Opitz IDC-s piacelemző szerint ez az év egészen lassú és visszafogott növekedést hozott a bevételekben. A leszállított egységek számát tekintve volt némi növekedés, de a bevételek nem emelkedtek ezzel arányosan, mert az ádáz piaci versenyben a gyártók árban egymás alá ígértek, s ezzel a már eddig is keskeny profitmargó még tovább szűkült. Ez az őrült árcsökkentési hajsza azonban egyre kevésbé kelt meglepetést, mert egyre nehezebb új felhasználókat szerezni. Opitz indoklása szerint a felhasználókat jobbára még mindig a “többet kevesebbért” elv kormányozza: igyekeznek a lehető legjobban kiaknázni meglevő befektetéseiket, s ezért rendszerint nem akarnak új hardverbe vagy termékinnovációba beruházni.

Trükkös innovációk

A mobiltelefonos cégek továbbra is látványosan nyomulnak előre az információtechnológiai szektorban, legfőképpen a Nokia, az Ericsson és a Motorola. Az új kütyük és kiegészítők – telefonokhoz való színes fényképezőgépek, színes kijelzők – megjelenése mozgásban tartja a kézikészülék-cserét ezen az amúgy telített piacon.

A HP egy kicsit csökkentette hátrányát a legnagyobb PC-gyártóhoz, a Dellhez képest: most 18 milliárd dollárnyi értékkülönbség van kettejük piaci részesedése között.

Ahogy a számítógépes hardverek piaca gyengélkedni kezdett, a gyártók más-más módon kezdtek el versengeni a felhasználókért. A Cisco például megpróbálja kivenni az intelligenciát a kiszolgálókból, és a hálózatba beépíteni – állítja Opitz. Ezzel igyekszik hálózati hardvertermékeit a kiszolgálóként működtetett nagy és drága számítógépeknél is nélkülözhetetlenebbé tenni a vállalati felhasználóknak.