Belföld

FT: az EU-tagság nem garancia a felzárkózásra

Az EU-tagság önmagában nem garancia arra, hogy az új tagállamok felzárkóznak a jelenlegi uniós életszínvonalhoz, abban a gazdasági stabilitás olyan fontos elemei játsszák a főszerepet, mint a költségvetési fegyelem - áll a Financial Times hétfői elemzésében.

A brit üzleti napilap, amely egész héten elemzéseket közöl az unió szombati bővítésének hatásairól, a sorozat első összeállításában azt írta: jelenleg mind a tíz csatlakozó ország szegényebb, mint az unió 15 mostani tagja közül 14. A kivétel – és a példa arra, hogy az EU-tagság nem eredményez automatikus felzárkózást – Görögország, amelynek fejenkénti hazai össztermék-értéke vásárlóerő-paritáson mérve 1986-ig magasabb volt, mint Írországé, és 1987-ig magasabb, mint Portugáliáé, de amely mára messze a legszegényebb uniós taggá vált.

Andreasz Panadreu “felelőtlen kormányzása alatt” a görög gazdaság az EU-csatlakozás után több mint egy évtizedig még hanyatlott is a többi uniós tagéhoz képest. Görögország egészen 1996-ig a GDP-érték 10 százalékához közeli költségvetési hiányokat produkált, és a hazai össztermékhez arányított államadósság az 1986-os 48 százalékról 1996-ra 111 százalékra emelkedett.

Írország azonban már a 80-as években megállította “a költségvetési rothadást”, és az államadósság-ráta éppen ellenkező utat járt be, mint a görög: az 1987-es 112 százalékról 2000-re 38 százalékig csökkent. Nem véletlen az ír gazdasági növekedés gyorsulása – áll a Financial Times hétfői elemzésében.

Még Írország példája is azonban azt mutatja, hogy az EU-tagság önmagában nem elégséges a konvergenciához. Az egy főre jutó ír GDP 1973-ban – amikor az ország belépett az akkori Közös Piacba – 52 százaléka volt a franciaországinak, és még 16 évvel később is csak a 60 százaléka. A fejenkénti összkibocsátási érték csak akkor – 80-as évek végén – “robbant”, és 1998-ban hagyta le az olaszországit, 2000-ben pedig a franciaországit – írta a brit lap.

Az elemzés szerint ez is mutatja annak a nézetnek a téves mivoltát, miszerint az EU-költségvetésből átutalt pénzek jelentik a sikeres felzárkózás titkát. Írország a 90-es évek elején egymaga kapta az uniós strukturális alapok kiutalásainak 7 százalékát. Mégis, ha csak ezen múlott volna, nem tartott volna majdnem két évtizedig, mire az ír gazdaság a gyorsuló növekedés szakaszába jutott.

A növekedés gyorsasága a meghatározó abban, hogy a csatlakozó országok mennyi idő alatt zárkóznak fel a leggazdagabb jelenlegi országokhoz. Ha a GDP-érték reálnövekedésének üteme évente 2 százalékponttal haladja meg a franciaországit, akkor a leggazdagabb csatlakozó ország, Szlovénia 21 év alatt, a legszegényebb, Litvánia 57 év alatt érheti be az uniós átlagot. Ha a növekedési különbség csak 1 százalékpont, a felzárkózási idő 42, illetve 113 évre növekszik – áll a Financial Times hétfői elemzésében.

Címkék: archívum

Ajánlott videó mutasd mind

Második hullám: nő a nyomás, közben tűnnek el az orvosok a rendszerből

Két hét alatt annyi teendője lett az egészségügynek, mint tavasszal két hónap alatt, miközben most nem csökkentették a kórházak egyéb kapacitásait, és egy év alatt több száz fiatal orvos távozott – mondta az orvoskamara alelnöke a 24.hu-nak. Egy Covid-osztályra vezényelt orvos pedig 900 forintos gyorséttermi órabérért menti a betegek életét.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.