Belföld

Szakkörök vagy tagozat – iskolás fokon, reggeltől estig

Elitiskolák és a minisztérium között tört ki a vita. Összeegyeztethető a kötelező óraszám csökkentése a tehetséggondozással és a speciális képzéssel?

Nyílt levélben fordult az Országgyűlés oktatási és tudományos bizottságához az ország tanulmányi eredmények szempontjából legjobb gimnáziumai közül 18. Úgy vélik, a bevezetendő tízszázalékos óraszámcsökkentés lehetetlenné teszi az emelt szintű oktatást – írja a Népszabadság.


A FigyelőNet kérdésére válaszoló oktatási minisztériumi helyettes államtitkár szerint viszont az iskoláknak ezentúl is lesz lehetőségük a speciális képzésekre, hiszen szakkörökben foglalkozhatnak a legtehetségesebb diákokkal. Az MSZP országgyűlési képviselője, Rózsa Endre pedig azt hangsúlyozza, hogy a korábban célul kitűzött tananyagcsökkentés nem valósítható meg az óraszám mérséklése nélkül.



Szakkörök vagy tagozat – iskolás fokon, reggeltől estig 1

Csak ne tiltsák meg


A költségvetési törvény szerint 2003 szeptemberétől két és fél órával csökken a diákok heti kötelező óraszáma az 5. és a 9. évfolyamon. Szebedy Tas, a Gimnáziumok Országos Szövetségének elnöke a Népszabadságban kifejti, hogy az óraszámcsökkentés megfosztja az iskolákat attól az időtől, amelyet eddig emelt óraszámú, speciális tantárgyi oktatásra vagy tehetséggondozásra fordítottak.

A gimnáziumok mintegy 15 százalékában folyik egy-egy osztályban emelt szintű oktatás, négy-öt százalékában pedig az iskola összes tanulója speciális képzésben vesz részt. Ehhez magasabb óraszámra van szükség, amit eddig a jogszabályok lehetővé is tettek. A petíció aláírói azt szeretnék, ha a közoktatási törvényt úgy módosítanák, hogy lehetőséget adjon az emelt szintű oktatást osztálykeretek között folytató gimnáziumoknak az óraszámok tízszázalékos túllépésére – mondta a Népszabadságnak Szebedy Tas.


 Eggyel több év a közoktatásban?

2004-től a gimnáziumok és szakközépiskolák indíthatnak nulladik évfolyamot, ahol a tanítási idő legalább 40 százalékát idegennyelv-oktatásra fordíthatnák – mondta Magyar Bálint az Indexnek, néhány napja megjelent interjújában. Így a diákok 12 év helyett 13 évig maradnának az iskolarendszerben, viszont a tervek szerint 15-16 éves korukra gazdagabbak lennének egy nyelvvizsgával. Az ötlet abból a felismerésből származik, hogy a gyerekek hiába tanulnak alsó osztályos koruktól kezdve nyelveket, a hosszan elnyújtott, elaprózott tanulás nem hozza meg a várt sikereket. A főiskolákra, egyetemekre jelentkezőknek csupán 20 százaléka tett már nyelvvizsgát. Hogy egy iskola él a lehetőséggel, és indít nulladik tagozatot, az az iskolán és fenntartóján (önkormányzat, alapítvány) múlik.

Szakkörökbe járhatnak a diákok

Az oktatási minisztérium még nem kapta meg a gimnáziumok petícióját – felelte a FigyelőNet kérdésére Sipos János közoktatási helyettes államtitkár. Sipos megérti, hogy a gimnáziumokban a heti óraszám csökkentése miatt nehéz a tanterveket összeállítani. Ugyanakkor hangsúlyozta: nem példátlan újdonságról van szó, hiszen 1998 előtt hasonló óraszámban kellett tanítani, mint amilyet az új oktatási miniszteri rendelet előír.


Sipos szerint az iskoláknak ugyanakkor valóban gondot okoz, hogy az új tantárgyak meghonosításakor csökkenteniük kell a hagyományos tárgyak részarányát. Ugyanakkor a gimnáziumoknak lehetőségük van arra, hogy szakkörökben készítsék fel legtehetségesebb, legérdeklődőbb diákjaikat. A többieket viszont így nem kell pluszórákkal terhelni. 


Sipos elmondta azt is, hogy a szeptembertől életbe lépő új szabályok szerint a diákok leterheltsége 30+3 óráról 27,5+3 órára csökken. (A plusz három óra úgynevezett önként választható órákat jelent a diákok számára, ám ez az iskolák többségében a kötelező órákhoz hasonló kategóriát jelentett a gyakorlatban.) A speciális iskolákban a diákok heti óraszáma korábban egyes esetekben a 35-36 órát is elérte, a most szeptembertől életbe lépő szabályozás a tanulók ilyen fokú leterheltségét csökkenti.


Nem elég a tananyagot csökkenteni


Rózsa Endre, az MSZP országgyűlési képviselője, az MSZP és az SZDSZ oktatási munkabizottságának tagja a FigyelőNetnek elmondta: a minisztérium április 30-áig eleget tett az idei költségvetési törvényben megszabott feltételnek, és megalkotta az óraszámokat is érintő rendeletét. A határidő betartása azonban az iskolákat olyan helyzetbe hozta, hogy a korábban közöltekkel szemben a képzést esetleg módosítaniuk kell.


A jelenlegi jogszabályok szerint azonban az érintett iskolák folyamodhatnak a fenntartóhoz, és kérhetik a plusz három választható óra finanszírozását is. Rózsa szerint a gimnáziumoknak ezt kell tenniük, és jó lenne, ha a fenntartók méltányolnák kérésüket. A képviselő szerint ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy nagy szükség van Magyarországon a tananyag csökkentésére, ezt pedig az óraszámok mérséklése nélkül nem lehet megteni.


 

Címkék: archívum

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.