Belföld

Alsó tagozatos nem bukhat meg és nem kap hétvégére leckét?

A közoktatási tárca javaslata szerint az elemi iskola első négy évfolyamán a jövőben nem lehetne írásbeli házi feladatot adni hétvégére, munkaszüneti napokra és a tanítási szünetekre. Az alsósokat nem lehet majd megbuktatni sem.

Jövő év szeptemberétől az alsó tagozatos diákoknak várhatóan nem kell majd házi feladatokkal bíbelődniük a hétvégéken, munkaszüneti napokon és a tanítási szünetekben – többek között ez derül ki az oktatási tárca nemrégiben elkészített, a közoktatási törvényt módosító munkaanyagából. Sipos János, a szaktárca közoktatásért felelős helyettes államtitkára elmondta: a módosítás felmenő rendszerben lépne életbe, azaz az általános iskolai tanulmányaikat 2004 szeptemberében megkezdő tanulóknak negyedik osztályos korukig nem lehetne majd írásbeli házi feladatot föladni szombatra és vasárnapra, tanítási szünetre, valamint munkaszüneti napokra. Sipos János közölte: azt szeretnék, hogy az alsó tagozatos diákok terhelése alkalmazkodjék életkorukhoz, vagyis ne kelljen a szünetekben is folyton az iskolai feladatokkal foglalkozniuk.

A szaktárca javaslata értelmében az általános iskola első négy évfolyamán 2004-től nem lehetne megbuktatni sem a diákokat. – A gyermekek eltérő ütemben fejlődnek: a lassabban érőknek, a hátrányos helyzetűeknek meg kell adni azt a lehetőséget, hogy a bukás kudarcélménye nélkül juthassanak el a negyedik osztály végéig – magyarázza a módosítás okait Sipos. Hozzátette: ebből nem következik az, hogy aki a negyedik osztály végére nem szerzi meg a megfelelő alapkészségeket – tehát például nem tud olvasni –, mindenképpen eljut az ötödik osztályig. A tervezet szerint a negyedik év végén el kell dönteni, hogy a tanuló átléphet-e az ötödik osztályba, azaz rendelkezik-e a megfelelő készségekkel. Ha nem, úgy meg kell ismételnie a negyedik osztályt.

Sipos János emlékeztetett arra, hogy hazai és nemzetközi felmérések is azt mutatják: a magyar diákok úgy kerülnek ki az általános iskolából, hogy nincsenek meg a további tanuláshoz szükséges megfelelő alapkészségeik. Gondot okoz nekik az olvasott szöveg megértése, értelmezése. Ezért az oktatási tárca javaslata meghosszabbítaná az iskolai oktatás kezdő szakaszát: azt az időszakot, amikor a készségek, képességek kialakítása történik. Az általános iskola első négy osztályában kizárólag tanítók készíthetnék fel a tanulókat, akik a következő két évfolyamon tovább folytathatnák munkájukat. Sipos János elmondta: az ötödik és a hatodik osztályban legfeljebb az órák felét lehet majd szaktárgyak oktatására fordítani.

Ez a rendelkezés megkönnyítené a diákok számára az átmenetet az alsóból a felső tagozatba – fogalmazott a helyettes államtitkár. Hozzátette: mindemellett a nemzetközi kutatások is azt bizonyítják, hogy az olvasási-szövegértési feladatok megoldásában igazán azon országok diákjai jeleskednek, ahol az alapkészségek elsajátításához hat év áll rendelkezésre.

A módosítási javaslat az iskolai teljesítmény értékelésének eddigi gyakorlatán is változtatna: a minősítés terén nagyobb szabadságot adna az intézményeknek. Lehetővé tenné, hogy a pedagógusok osztályzatok helyett más módon, például szöveges értékeléssel minősítsék minden évfolyamon a diákok teljesítményét. Sipos János megjegyezte: ez a lehetőség eddig is adott volt az első hat évfolyamon, ám az iskolák csak ritkán, elsősorban alsó tagozaton éltek vele.

Az oktatási tárca több iskolának, szakszervezetnek és a szakmai szervezetnek is elküldte törvénymódosítási tervezetének munkaanyagát, mely a www.om.hu weboldalon is megtalálható. Sipos János tájékoztatása szerint ezt a szakmai testületek is véleményezik, várhatóan februárban kerül majd államtitkári értekezlet elé. Megjegyezte: a szaktárca célja, hogy a parlament még tavasszal elfogadja a közoktatási törvény módosítását, hogy a változásokról az idei tanév vége előtt tájékoztatni lehessen az érintetteket.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik