A Transparency International (TI) tanulmánya alapján nem kétséges, hogy a fejlett országok multinacionális cégei gyakran élnek a
Röviden a felmérésrőlA TI-jelentés május 14-ei közzétételét a Gallup International Association által 15 fejlődő országban elvégzett kutatás előzte meg. A vizsgált országok: Argentína, Brazília, Dél-Afrikai Köztársaság, Dél-Korea, Fülöp-szigetek, India, Indonézia, Kolumbia, Lengyelország, Magyarország, Marokkó, Mexikó, Nigéria, Oroszország és Thaiföld. Az országok kiválasztásakor meghatározó volt a fejlett ipari országok multinacionális cégeivel való szoros kapcsolat. A felmérés során a 21 legjelentősebb exportőr ország és a fejlődő országok cégeinek vezetőit, magas rangú beosztottjait, könyvvizsgáló cégeket, országpárok kereskedelmi kamaráit és kereskedelmi kirendeltségeket, valamint kereskedelmi bankok vezetőit faggatták.
megvesztegetés eszközével a fejlődő országok piacain – állítja Peter Eigen, a TI felügyelő bizottságának elnöke. Teszik ezt annak ellenére, hogy számos fejlett ipari nagyhatalom szigorú törvényekkel igyekszik megakadályozni cégeinek “illegális” külföldi szereplését.
Eigen szerint ezen országok politikusai és “pozícióban lévő” vezető tisztségviselői, hivatalnokai nem csupán saját soraikban tűrik meg a “fekete bárányokat”, hanem fittyet hánynak a hazájukban székelő multinacionális cégek más országbeli megvesztegetési kísérleteire is. Mindeközben rendre a fejlődő országokat vádolják korrupcióval.
Keleti multik a lista élén
A Bribe Payers Index (BPI) (körülbelül: megvesztegetési mutató) 2002-es adatai szerint a leginkább korrupt cégek Ázsiában székelnek. A vesztegetésre leginkább hajlamos nagyvállalatok sorrendben: az oroszok (3,2), a kínaiak (3,5), a tajvaniak (3,8) és a dél-koreaiak (3,9), melyeket alig lemaradva az olaszországi (4,1), malajziai (4,3) és hongkongi (4,3) cégek követnek.
Hatástalan törvényekAz Amerikai Egyesült Államokban büntetőjogi szankciókra számíthat az az amerikai székhelyű cég, amely az USA határain túl él a megvesztegetés eszközével. A törvényt (Foreign Corrupt Practices Act) 1977-ben alkották meg. Ennek ellenére az amerikai “multik” 5,3-as BPI-vel jóval az európai mezőny mögött foglalnak helyet, azaz korruptabbnak bizonyulnak, mint európai vetélytársaik. Az OECD két évvel ezelőtt hozott az USA-beli 1977-es törvényhez hasonló határozatot, melyről azonban a megkérdezett vezetők alig 20 százaléka tudott.
(Az érték a teljes korrupciómentességet jelző 10 pontról indul). A korrupciós ranglista középmezőnyében foglalnak helyet Japán (5,3), az Egyesült Államok (5,3), valamint Franciaország (5,5), Spanyolország (5,8) és Szingapúr (6,3) külföldön tevékenykedő vállalatai.
A BPI-index szerint az Ausztráliában (8,5), Svédországban (8,4), Svájcban (8,4), illetve a szomszédunkban, Ausztriában (8,2) székelő cégek hajlamosak a legkevésbé kezük bepiszkítására. Ez persze nem azt jelenti, hogy ők nem hajlandóak a megvesztegetésre, hiszen a BPI-index tízes értékét, amely korrupció alacsony fokát hivatott jelölni, Ausztráliának is csupán 1,5 ponttal sikerült megközelítenie.
A fegyverüzlet viszi a prímet
Iparági bontásban a legsúlyosabb a helyzet a közművek fejlesztése és az építőipar (1,3), a hadiipar (1,9), valamint a gáz- és olajipar (2,7) területén. A TI becslése szerint a fegyvergyártásban évente kétszámjegyű, milliárd dollárban értendő összegeket fizetnek ki csúszópénz gyanánt.
Ugyancsak rossz pontszámmal szerepel az ingatlan- (3,5) és a telekommunikációs szektor (3,7). A helyzet elkeserítőnek is mondható, hiszen a tanulmány szerint legkevésbé korrupt mezőgazdaság is csupán 5,9 pontot ért el a lehetséges 10-ből.
