A Magyar Nemzeti Bank (MNB)számításai szerint a GDP arányában évi 0,3-0,9 százalékos nettó növekedéssel jár Magyarország csatlakozása az Európai Monetáris és Gazdasági Unióhoz (EMU) – jelentette ki Auth Henrik, az MNB alelnöke. 
Az euró használata könnyíti a külkereskedelmet, csökkenti a pénzintézetek és a vállalatok árfolyamkockázatát, mérsékli a tranzakciós költségeket. Ugyanakkor az euró bevezetésével kiesik a nemzeti valuta kibocsátásából származó bevétel. Ennek értéke Magyarországon eléri az éves GDP 0,25 százalékát – tette hozzá.
A jegybank várakozása szerint évente a GDP 0,1-0,2 százalékának megfelelő többletjövedelemhez juthat a magyar gazdaság a növekvő külkereskedelemből. Ehhez hasonló nagyságú haszon származik majd az alacsonyabb kockázati prémiumokból, emellett egyéb járulékos előnyök is a magyar növekedés malmára
hajtják a vizet.
SzigorA maastrichti konvergenciakritériumok négy makrogazdasági feltételt írnak elő. Az árstabilitás eléréséhez a három legalacsonyabb inflációjú tagállam inflációs rátáinak az átlagát legfeljebb 1,5 százalékponttal haladhatja meg a csatlakozni akaró ország inflációja. A legpuhábban kezelt kritérium a költségvetési fegyelem elérése. Az államháztartás hiánya legfeljebb az éves GDP 3 százaléka, a teljes államadósság pedig a GDP 60 százaléka lehet. Az árfolyam stabilitását garantálja, ha az árfolyam-mechanizmus által előírt 15 százalékos ingadozási sávon belül marad a nemzeti valuta. A hosszú távú kamatlábak a három legjobb árstabilitású ország kamatainak átlagához képest 2 százalékkal térhetnek el.
Magyarország törekszik
A pénzügyi kormányzat véleménye szerint Magyarország továbbra is azt célozza meg, hogy a gazdaság az Európai Unióba való belépést követően 2006-2007-ben az Európai Monetáris és Gazdasági Unió tagja legyen. Ha ez megvalósul, akkor Magyarországra is az Európai Központi Bank tartalékolási előírásai vonatkoznak majd. Ez azt eredményezi, hogy a jelenleginél jóval kisebb jegybanki tartalékra lesz szükség.
Jelenleg, öt évvel a várható EMU-csatlakozás előtt, Magyarország a nominális konvergenciakritériumok teljesítésében előrébb áll, mint ahol Portugália és Spanyolország voltak 1994-ben, vagy Görögország 1996-ban, amikor ezek az országok hasonló időszakukat élték – véli Auth Henrik.
Marad az inflációs prognózisAz inflációs célkövetés rendszerének meghirdetésekor az MNB 2001. decemberére 7,5 százalékos fogyasztói áremelkedésre számított, de a novemberi 7,1 százalékos inflációs adat ismeretében már csak 7 százalékos pénzromlást várnak az utolsó hónapra. Jövő év decemberére változatlanul tartják a 4,5 százalékos prognózist. A jegybanknak megvannak az eszközei arra, hogy ezt teljesítse – tette hozzá Auth Henrik.
A GDP már jó
A magyarországi infláció ugyan még jóval magasabb, mint az előírt érték, de például az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson mért értéke már csaknem annyi, mint az említett három országban volt a belépés előtt öt évvel.
Jelenleg ugyan az intervenciós sáv erős oldalán, tíz százalék felett tartózkodik a magyar fizetőeszköz, de az MNB várakozása szerint jövőre már mérséklődnek a negatív hatások. A forint jelentős erősödése elsősorban a külkereskedelmi cégeket érinti, az exportőröket igencsak hátrányosan.
Bevezetés csak szigorú feltételekkel
Az euró bevezetésének komoly előfeltételei vannak, amelyeket a maastrichti szerződés határoz meg. A követelmények két csoportra oszthatók: jogi és gazdasági kritériumok. A jogi követelmények elsősorban a jegybankokra vonatkoznak, cél a nemzeti jogszabályok és a közösségi jog közötti összhang megteremtése. Az EU jegybanki feladatait az Európai Központi Bank és a Közösségi Bankok Európai Rendszere együttesen végzi.
A jegybanknak minden tagországban intézményileg, pénzügyileg és személyileg is el kell különülnie az államigazgatástól. Fontos szempont az is, hogy a jegybanki működés átlátható legyen, és a központi bankot ellenőrizni lehessen.
