Beborult az ég Európa fölött, a világgazdaság lassulása az Európai Unió kilátásait is kedvezőtlenül érinti – fogalmazott az egyik elemző a ma nyilvánosságra hozott francia és német makroadatok láttán. Bár az eurózóna többi országa még adós a gazdaság állapotáról árulkodó első negyedéves látlelettel, a meglévők birtokában az elemzők messzemenő következtetéseket vonhatnak le, hiszen Franciaország és Németország az Unió termelésének több mint felét adja.
Hogyan teljesítettek?A német GDP az első negyedévben 0,4 százalékkal nőtt, holott az elemzők 0,5 százalékos bővülésre számítottak. Az Insee tájékoztatása szerint a francia gazdaság a várt 0,7 százalék helyett csupán 0,5 százalékkal gyarapodott az első három hónapban.
A pesszimistább változat
Éppen négy héttel ezelőtt foglalkoztunk a német gazdasági lassulás Magyarországra gyakorolt hatásával ( >Ha a németek sírnak, mi sem nevetünk >>). Akkor az elemzők után a német pénzügyminiszter is beállt a sorba, elismerve, hogy a GDP az idén a várt 2,75 százalékkal szemben csupán 2 százalék körül alakul. Ráadásul a ma napvilágot látott makroadatok a pesszimistább várakozásokkal estek egybe, mivel a növekedés éves szinten csupán 1,6 százalék, szezonálisan kiigazítva 2 százalék lett.
Aggodalomra ad okot az is, hogy a múlt évben a legjobbak között teljesítő francia gazdaság is a gyengülés jelét mutatja. A beruházások növekedési üteme látványosan visszaesett: az idei első három hónapban csupán 0,7 százalékkal emelkedett, holott a tavalyi utolsó negyedévben még 2,3 százalékos növekedést regisztráltak.
Intő jel, hogy a francia kormány már márciusban lefelé módosított 2001-es GDP-prognózisán. A korábbi 3,3 százalék helyett ma már csak 2,9 százalékos növekedésben reménykednek. Mindezek fényében korábban felvetett kérdésünk még inkább aktuális. Vajon mennyire sínyli meg a magyar gazdaság az eurózóna gyengélkedését?
Szenved az euróA nemzetközi devizapiacok gyorsan reagáltak a vártnál gyengébb makroadatokra. A közös európai fizetőeszköz jegyzése a dollárral szemben egészen 85,50 centig zuhant. Idehaza pedig a forint az intervenciós sávközéptől egészen 6,2 százalékig erősödött.
Az infláció alattomos réme
A euróövezet gazdaságának lassulása természetes módon felveti a kamatcsökkentés kérdést. Várható-e újabb kamatvágás az Európai Központi Bank május 10-ei meglepetése után? ( >Váratlan európai kamatcsökkentés >>)
Szakértők szerint az infláció felpörgése miatt erre a közeljövőben aligha kerülhet sor. Wim Duisenberg, az EKB elnöke korábban már világosan a piac tudomására hozta, hogy amíg az árdrágulás üteme az eurózónában éves szinten meghaladja a 2 százalékot, addig szóba sem jöhet a kamatcsökkentés.
Az árak viszont alattomos módon fölfelé kúsznak. Németországban öt tartomány legfrissebb adata szerint az infláció éves szintén már 3,6 százalékon tart. A napokban közzétett májusi olasz adatok is lehangolóak, 3 százalék körüli drágulásról tanúskodnak. Könnyen előfordulhat, hogy az eurózóna áprilisi inflációja a márciusi 2,9 százalék után 3 százalék fölött lesz.
Egy kis statisztikaAz IMF elemzése szerint a magyar és német gazdaság 1993-1999 évi teljesítménye közötti korrelációs együttható 0,75. Ez azt jelentené, hogy a német GDP 1 százalékpontos csökkenése a magyar gazdaságot 0,75 százalékponttal veti vissza. A két gazdaság együttmozgását jelző mutatót ugyanakkor fenntartással kell kezelni, hiszen annak korlátai éppen múltbeliségében gyökereznek.
Mennyire érinti mindez Magyarországot?
Az eurózóna gyengébb teljesítménye a magyar GDP idei bővülésére is kedvezőtlenül hat, hiszen a hazai össztermék szerkezetén belül az export továbbra is meghatározó szerepet játszik. A magyar export leginkább az uniós, azon belül is a német konjunkturális ingadozásoknak van kitéve, hiszen a hazai kivitel csaknem négyötöde az EU-ban, ennek fele pedig Németországban talál gazdára.
Szakértők szerint az árucsere-forgalom tavalyi és az idei év első két hónapjában megfigyelt dinamikus növekedése jórészt még a tavalyi konjunktúrának köszönhető. Amennyiben legnagyobb kereskedelmi partnerünk gazdasága recesszióba zuhanna, az rendkívül érzékenyen érintené a hazai GDP alakulását.
Ez egyelőre nem fenyeget. De a német gazdaság várhatóan 2 százalékos gyarapodása erősen kérdésessé teszi azt, hogy a hazai bruttó össztermék éves szinten eléri az 5 százalékos szintet.