Január első napjaiban nagy meglepetésre kilépett a békéscsabai SZDSZ-frakcióból Bokros Mátyás, magára hagyva Vámos Józsefet és Pap János négyszeres ex-polgármestert (őt egyébként 2006-ban, 16 év után nem választották újra a békéscsabaiak). Bokros – aki hat éven át úgy ült a frakcióban, hogy nem is volt párttag – következetesen hallgat döntése okairól. Nagy Béla Békés megyei pártelnök szerint mindenesetre az is közrejátszhatott a kilépésben, hogy a mai pártpolitikai viszonyok között kevésbé tudja tolerálni a frakciófegyelmet és a „megbélyegzést” egy párton kívüli.
Maga alatt vágta el a fát?
Mint Nagy Béla a FigyelőNetnek elmondta, nem érti a képviselő döntését: a frakció megszűnésével nem csak az SZDSZ-esek, hanem maga Bokros is elvesztett számos technikai lehetőséget és politikai jogot. Nagy szerint ugyanakkor ezzel nehezebb lett mindhárom érintett képviselő számára választóik képviselete.
Nagy egyébként korábban azok között volt, akik aláírták a 12+1 pontból álló „Liberálisok a vidékért” elvi nyilatkozatot. A dokumentumban akkor úgy fogalmaztak: a sikeres és eredményes vidékpolitikát számukra hitelesen Fodor Gábor képviseli. Több, név nélkül nyilatkozó SZDSZ-es úgy véli: a jelenlegi pártvezetés számára nem fontos a vidék, nem foglalkoznak az itteni pozícióvesztésekkel. Igaz, annyit elismernek: szerintük a békéscsabai „fogyásnak” semmi köze nincsen az SZDSZ vidékpolitikájához, illetve annak hiányához.
Fodor nagyobb hangsúlyt fektetett volna a vidékre
Míg az elnökséget végül elnyerő Kóka programjában csak a párt irodáinak infrastrukturális fejlesztése szerepelt vidéki célként, addig a végül alul maradó Fodor Gábor egész fejezetet szentelt a vidékstratégia megfogalmazásának. „Az elmúlt évek hibáinak egyike, hogy elvesztettük kapcsolatunkat a vidékkel” – summázta múlt tavasszal blogjában is Fodor.
Azóta valamennyire már Kóka is érzi a vidék súlyát. Mint azt Nagy Béla megjegyezte: többször sikerült már olyan témákban engedményre jutni, ami leginkább a vidéket érinti. Ilyen volt például a szárnyvonalakkal kapcsolatban tett – bár csak átmeneti – engedmény is.
