A tudomány és a közvélemény régóta közös álláspontot képvisel az évenként kétszer esedékes óraátállítással kapcsolatban: ma már semmiféle gazdasági előny nem származik belőle, viszont megterheli az emberi szervezetet, ezért meg kellene szüntetni. A kezdeményezés óriási támogatottságát látva a politika is reagált, az Európai Parlament 2019 tavaszán megszavazta az óraátállítás uniós szintű eltörlését.
A tervek szerint az egyes tagállamok maguk dönthetnek arról, hogy a téli vagy a nyári időt véglegesítik, de a képviselők egymás közötti egyeztetésre kérték az országokat és az Európai Bizottságot, hogy az egységes piac működését ne forgassák fel az esetlegesen eltérő döntések. Nem nehéz elképzelni, micsoda káoszt okozna, ha a 27 uniós államban „össze-vissza” kellene ugrálni a két időszámítás között.
Március végén biztosan tekerünk
A kezdő dátumot 2021-ben határozták meg, vagyis elvben ahol a nyárit választják, ott idén március 28-án előre tekerik a mutatót, ahol pedig a télit, ott már vagy most sem tekernek, vagy október utolsó vasárnapján még visszaállítják az órákat. A gyakorlatban azonban 2019 tavasza óta nagy a csend és a hallgatás. A koronavírus-járvány dühöngése mellett nyilvánvalóan nem az óraátállítás kivezetése Európa legfontosabb feladata, de ha már a finisbe értünk, csak jól jönne némi információ.
- Magyarország a nyári vagy a téli időt választja?
- Milyen időszámítást választanak az egyes államok?
- Hogyan kerülhetjük el az eltérő időszámításból fakadó kavarodást?
A konkrét válaszok sajnos mindhárom kérdés esetén váratnak még magukra, ami egyelőre biztos:
A helyzet tisztázásához részben az Innivációs és Technológiai Minisztérium sajtóosztálya volt a 24.hu segítségére.
Magyarország a nyárit választaná
Az Európai Parlament ugyan egyeztetésre kérte a bizottságot és a tagállamokat, ennek azonban mindeddig nincs sok eredménye: „a javaslattal kapcsolatban elfogadott tanácsi álláspont nincs, azt mostanáig a 2020-ban és 2021 első felében soros elnökségek egyike sem tárgyalta”. Ebben az esetben könnyen belátható – és ebben nemzettől, pártállástól függetlenül mindenki egyetért –, hogy egységes álláspontra van szükség, az egyedi, tagállami döntések csak nehézségeket okoznának.
Egyrészt tehát azt mondhatjuk, hogy jó másfél éve másfél éve a kérdéssel egyetlen testület sem foglalkozott érdemben, egyelőre az Európai Bizottságnál pattog a labda.
Hazánk is várakozó állásponton van, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a február 25-ei kormányinfón úgy fogalmazott, hogy az óraátállítás eltörlésének ügye tipikus példája annak, amikor egységes európai álláspont kialakítása indokolt, jó lenne, ha összeurópai döntés születne. Illetve:
Magyarország egyértelműen úgy gondolja, hogy ha nem tartjuk fenn a jelenlegi szabályokat, akkor a nyári időszámítás a jobb.
Egyébként van még egy fél évünk, hogy ne csússzunk ki a 2021-es határidőből, hiszen október 31-én még bárki szabadon visszatérhet a téli időhöz.
Valószínűleg elhalasztják
Másrészt viszont nemcsak a bizottság, de az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács is ludas az időhúzásban: úgy fest, a tagállamok bedobták a gyeplőt, egymásra és a bizottságra várnak. Mindezt Ujhelyi István, MSZP-s európai képviselő irodája osztotta meg a 24.hu-val, ahol az ügy brüsszeli állásáról érdeklődtünk. A kérdés jelenleg egyetlen uniós testület előtt sem szerepel, és a jelenlegi portugál soros elnökség végéig (június 30.) nincs is tervbe véve.
Ennek oka egyrészt, hogy az unió minden szinten és minden erejével a koronavírus-járvány megfékezésén munkálkodik, másrészt pedig a tagállamok között nincs teljes konszenzus, miszerint a téli vagy a nyári időszámítás bevezetését támogatnák-e.
Jelen helyzetben pedig hiába jól látható az igény, mindenki támogatja az óraátállítás eltörlését, de a szocialista képviselő irodájából is megerősítették, senki nem akarja még ezzel is bonyolítani az amúgy is kemény helyzetet. Feltehetően akkor kerül ismét napirendre, ha a járványt sikerült legyőznünk, de biztosat egyelőre senki nem tud.
A téli jobb lenne?
Végül érdemes arról is szót ejteni, hogy vajon a téli vagy a nyári időszámítás az előnyösebb? Eltérő arányban, de különböző kutatások szerint a nyári időt választó magyarok vannak többségben. Mert akkor tovább lesz világos.
A tudomány azonban más álláspontot képvisel, egyetértés mutatkozik abban, hogy a téli időszámítás véglegesítése lenne az előnyösebb. Ez ugyanis a „természetes” idő, amiben szervezetünk egészen a modern korig a nappalok és éjszakák váltakozásához alkalmazkodott. A sötétség és világosság számos élettani funkciónkat befolyásolja, ebből a szempontból pedig nem mellékes, hogy hazánk földrajzi elhelyezkedésén a legmagasabb napállás a téli időszámítás szerint van legközelebb a délhez.
Ez már önmagában lényeges lehet az emberek bioritmusa szempontjából, de még fontosabb, hogy a kierőszakolt ébredés, és főleg a sötétben indított nap sokkal megterhelőbb és károsabb, mintha este egy órával előbb megy le a nap – a részletekről itt írtunk.
