Tudomány

A kutatók szeme láttára alakult ki egy új pintyfaj

Biológusok egy csoportja nyomon követhette, miként alakul ki rendkívüli gyorsasággal egy új madárfaj a Galápagos-szigeteken. A Darwin-pintyek új képviselője két generáció alatt fejlődött ki.

Bár a baktériumok evolúciós szempontból pillanatok alatt átalakulhatnak, a gerincesek általában jóval lassabban fejlődnek. Még maga Charles Darwin, az evolúcióelmélet egyik kidolgozója és a pintyek névadója is úgy gondolta, hogy a helyi madarak evolúciója lassú, fokozatos folyamat.

A Princeton Egyetem két neves pintykutatója, Peter Grant és Rosemary Grant, éveken át tanulmányozta az egyik sziget, Daphne Major madarait. Az 1980-as években valami egészen meglepőt fedeztek fel: egy új hibridcsoportot. A kutatók akkor nem merték kijelenteni, hogy új fajjal van dolguk.

Később azonban több szakértő is arra jutott, hogy a házaspár egy korábban ismeretlen fajra bukkant. A közelmúltban aztán Granték Leif Anderssonnal, az Uppsala Egyetem munkatársával egy tanulmányban maguk is igazolták: mindössze két generáció alatt egy egészen új faj alakult ki a szigeten.

A folyamatot ráadásul egyetlen kóbor madár érkezése indította el.

100 kilométerről érkezett az ősapa

A történet 1981-ben kezdődött, amikor egy különös, a helyi madaraktól méretében és csőrében is különböző hímet találtak a szigeten. A házaspár hamar rájött, hogy a Nagy Madárnak elnevezett példány egy másik területről érkezett.

A későbbi genetikai elemzés felfedte, hogy a példány egy nagy kaktuszpinty volt, amely a 100 kilométerre fekvő Española-szigetről származott. Az idegen madár később utódokat hozott létre egy helyi tojóval. A hibridek csőre igen egyedi volt: nemcsak a különböző méretű magokat tudták megenni, de egy, a többi madár által nehezen elérhető kaktusz nedvét is képesek voltak meginni.

Mivel a galápagosi pintyek általában a hasonló csőrforma alapján választanak párt maguknak, az idegen faj utódai nem voltak túl népszerűek a helyi madarak körében.

Az utódok így többnyire egymással szaporodtak.

Mivel Granték az elmúlt években nyomon követték az új vonal fejlődését, így a szakértők pontosan tudják, hogy a Nagy Madár leszármazottai mely egyedekkel párosodtak. A család mára, 6 generációval az ősapa érkezése után, 8 párból és 23 egyedből áll.

Egyelőre nem tudni, hogy az új faj meddig maradhat fenn. Az egyedszám 2010-ben volt a legmagasabb, ekkor 36 példányból állt a populáció. Az biztos, hogy klímaváltozás, illetve az idegen fajok érkezése nem lesz jó hatással Daphne Major ökoszisztémájára. A kutatók úgy véli, hogy az esetleges átalakulás a legkisebb egyedszámú fajt fogja elsőként kipusztítani.

(Via: IFLScience, kiemelt kép: putneymark/Wikimedia Commons)

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik