A Jordan Goodman, a Marylandi Egyetem munkatársa által vezetett csapat először készített széles látószögű felvételt két gyorsan forgó neutroncsillagból, azaz pulzárból származó gamma-sugárzásról – számol be az IFLScience. A kutatók az eredményeiket a Science folyóiratban ismertették.
2008-ban a szakértők felfedezték, hogy a Föld körül hatalmas mennyiségű pozitron kering – a pozitron az elektron antirészecskéje. Két hipotézis született a jelenség megmagyarázására: az egyik szerint az antirészecskék a sötét anyaghoz köthetőek, a másik szerint viszont két, csillagászati szempontból közeli pulzártól származnak.
Utóbbi elmélet hívei úgy gondolják, hogy az érintett neutroncsillag a Geminga és a PSR B0656+14, melyek a Földtől mintegy 1 000 fényévre fekszenek. A két égitest tanulmányozása azonban most felfedte, hogy az objektumokból származó pozitronok túl sok energiát vesztenek.
A vizsgálathoz a szakértők a mexikói Nagy Magasságú Vízi Cserenkov (HAWC) Gamma-sugárzás Obszervatóriumot használták. A HAWC detektora 4 100 méteres magasságban található, és 300 víztartály segítségével követi nyomon a légkörből érkező részecskéket.
Az új kutatásban a csapat a pulzárok gamma-sugárzása miatt létrejövő „részecskeesőt” elemezte. A részecskék energiáját felmérve a szakértők következtetni tudtak a pulzároktól származó pozitronok számára. A csapat arra jutott, hogy az égitestek nem lehetnek a Földnél kimutatott antirészecskék forrásai.
Goodman úgy véli, eredményeik nem befolyásolják a sötét anyaggal kapcsolatos elméletet. Az adatokat ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni az újabb, pulzárokkal kapcsolatos hipotézisek kidolgozásakor.
(Kiemelt kép: ipopba/Thinkstock)
