Egy új kutatás szerint az élőlény nemcsak méretében hasonlított a mai farkasokra, hanem a táplálékláncban betöltött szerepében is – számol be az IFLScience.
A Scientific Reports folyóiratban megjelent tanulmány alapján hatalmas méretével és erőteljes harapásával a faj uralta az élőhelyét, a mai Kína területén található vizes régiókat.
A ragadozó minden idők egyik legnagyobb vidrafaja volt: a Siamogale melilutra tömege az 50 kilogrammot is elérte. Összehasonlításképp, a Magyarországon is előforduló európai vidra (Lutra lutra) csupán 3-14 kilogrammot nyom.
Z. Jack Tseng, a vizsgálat vezetője és a Buffalói Egyetem munkatársa szerint kutatásuk alapötlete az volt, hogy az ősi faj a fokföldi vidrához hasonlóan erős harapással rendelkezhetett, méretei miatt ugyanakkor nagyobb prédákat is elejthetett. Az analízis alátámasztotta a csapat elképzelését.
A szakértők az elemzés során az állat mai rokonait vizsgálták meg. A szakértők 10 faj 3D-s modelljét készítették el, majd ezek alapján következtettek az állatok pontos harapási erejére. Az analízis rámutatott, hogy a testméret növekedésével az élőlények állkapcsa valójában arányosan gyengül.
A kihalt faj koponyájának tanulmányozása viszont meglepő dolgot fedett fel. Nagy teste ellenére a Siamogale melilutra harapása hatszor erősebb volt, mint amire a kutatók számítottak. Tseng kiemelte: bár egyértelműen nem tudták bizonyítani, de úgy tűnik, hogy az ősi vidra sokkal meghatározóbb ragadozó lehetett, mint mai rokonai.
A faj élőhelyén, az erdőkkel körülvett mocsarakban és tavakban hemzseghettek a halak, békák, madarak, kagylók és teknősök. Az óriási vidra erős állkapcsa segítségével a környezetében élő állatok többségét elfogyaszthatta.
(Kiemelt kép: Cleveland Museum of Natural History)
