Tudomány zöldövezet

Többszáz tüntető ölelésében zajlik az ENSZ klímakonferencia

A COP23 klímakonferenciát a németországi Bonnban tartják. Már a megnyitó előtt pár nappal százak tüntettek a közeli lignitbányák bezárása érdekében, amelyek elképesztő mértékben szennyezik a környezetet. A COP23 helyszínéül szolgáló Németország egyáltalán nem jár az élen a környezettudatosság terén, az Európai Unióban pedig itt a legrosszabb az üvegházhatású gázok kibocsájtásának aránya.

Bár az idei ENSZ-klímakonferenciát a Fidzsi-szigeteki Köztársaság elnököli, a szigeteken praktikussági okokból (és persze a rettentő pénzügyi terhek miatt) nem tarthatták meg a rendezvényt, így esett a választás a németországi Bonnra, ahol az ENSZ klímaváltozási ügynöksége székel.

Kézenfekvő volt tehát, hogy itt határozzák meg a helyszínt. Csak hogy azzal nem számoltak, mekkora negatív visszhangot fog generálni az, hogy a kontinens legnagyobb aktív külszíni bányájától mindössze ötven kilométeres távolságra fognak vitázni a környezetvédelemről a világ vezetői.

Trumpék szerint a szén a megoldás a klímaváltozásra
Csak azért mentek el az ENSZ klímakonferenciájára, hogy a fosszilis energiahordozókat és az atomenergiát népszerűsítsék.

Lignitbánya szomszédságában

A rendezvény előtt pár nappal százak tüntettek a Hambach bánya bezárása mellett, ahol lignitet bányásznak, ami semmivel nem jobb, mint a szén, ha a környezetszennyező értékét nézzük.

A lignit a fosszilis tüzelőanyagok közé tartozik, gyakorlatilag a legfiatalabb, még erősen fás szerkezetű szén. A kőszenek, de az összes fosszilis tüzelőanyag közül ennek a legrosszabb a hatékonysága, csak erőművekben éri meg égetni, ráadásul rengeteg az egészségre komolyan ártalmas anyagot termel az égése során. A Hambach bánya Európa legnagyobb külszíni bányája, és mindössze nagyjából ötven kilométerre található Bonntól.

De nem kizárólag ezzel a bányával van probléma. Bár a német kancellár, Angela Merkel beszédeiben szereti azt hangoztatni, hogy a környezetvédelem nagykövete, az országban sok gyakorlati rendelkezést még nem sikerült bevezetnie. Az Európai Unió országai közül Németországban engedik a legtöbb üvegházhatású gázt a légkörbe, és ha nem tesznek ez ellen semmit, akkor az ország messze elmarad majd a 2020-ra kitűzött környezetvédelmi céljaitól.

A magyarok szerint a cégeknek kell felelni a környezet rombolásáért
Több pénzt költenénk környezetvédelemre és szigorúbb szabályozást is vezetnénk be. A Környezetbarát Termék viszont nem hat meg minket.

Itt van a legtöbb szénalapú erőmű az EU-ban

Az Európai Unió szén-dioxid kibocsájtásának egyötöde széntüzelésű erőművekből érkezik, ezen kibocsájtás feléért pedig mindössze két ország: Németország és Lengyelország a felelős. Bár a németek tervezik, hogy elfordulnak a széntől, egyelőre nem igazán sikerül nekik: még mindig 77 széntüzelésű erőmű működik az országban, ennyit egyik másik EU-s tagállam sem tudhat magáénak. Az ország elektromos áramának 40 százaléka szénből érkezik, ráadásul a német autópályákon híresen nincs sebességkorlátozás, ami több környezetszennyező autót is jelent.

Bonn Fotó: Alban Grosdidier/Hans Lucas/AFP

Pedig pozitív példa akad bőven: az Unióból már Franciaország, Finnország, Hollandia, és nemrég Olaszország is bejelentette, hogy komoly erőfeszítéseket tesz a szénalapú energiatermelés visszaszorítására, és konkrét terveket is lerakott az asztalra. Németország azonban egyelőre hezitál.

A konferencia azért zöld lesz

Az ország emellett azért mindent megtesz például azért, hogy a mostani konferencia szénlábnyoma is minél kisebb legyen. Bonnba rengeteg elektromos buszt és biciklit rendeltek, hogy a konferencia résztvevőit ezekkel szállítsák egyik helyszínről a másikra.

A környezetszennyező közlekedés visszaszorításán kívül a vízhasználatra és a műanyagszennyezésre is figyelnek: minden résztvevő kap egy palackot, amelyet vízzel tölthet meg, a szervezők így rengeteg műanyagpoharat spórolnak meg a két hét alatt.

Az ide érkező diplomaták és kutatók utazásának szénlábnyomát pedig megújuló energiaprojektekkel igyekeznek majd ellensúlyozni.

(Kiemelt fotó: Alban Grosdidier/Hans Lucas/AFP)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik