Tudomány
NEW YORK, NY - SEPTEMBER 19: President Donald Trump waves after speaking to world leaders at the 72nd United Nations (UN) General Assembly at UN headquarters in New York on September 19, 2017 in New York City. This is Trump's first appearance at the General Assembly where he addressed threats from Iran and North Korea among other global concerns.   Spencer Platt/Getty Images/AFP

Trumpék szerint a szén a megoldás a klímaváltozásra

Gász Csilla
Gász Csilla

2017. 11. 09. 13:38

Az idei ENSZ klímakonferencia felett elnöklő Fidzsi-szigeteki Köztársaság megnyitotta a COP23-at Bonnban, ahol gyakorlatilag a 2015-ös párizsi klímaegyezmény gyakorlati részleteit tárgyalják meg. Ez az első nagyszabású környezetvédelmi esemény azóta, hogy az amerikai elnök, Donald Trump kihátrált az egyezményből. Az Egyesült Államok mégis két delegációval érkezett a konferenciára: az egyik egyenesen a fosszilis energiahordozók használatát hivatott népszerűsíteni. Rájuk szinte mindenki fúj, Kína és India pedig máris elégedetlen – de mire lehet még számítani a következő két hétben?
Korábban a témában:

Amikor 2015 decemberében hivatalosan is életbe lépett a párizsi klímaegyezmény, a résztvevők csak annyiban állapodtak meg, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedését jóval 2 Celsius-fok alatt kell tartani az iparosodás előtti szinthez képest, majd az erőfeszítések folytatásaként ezt az emelkedést le kell nyomni 1,5 Celsius-fokra.

Azt azonban, hogy ezt pontosan hogyan és milyen ütemben kell megvalósítani, ráadásul hogyan lehet biztosítani, hogy minden aláíró ország egyformán tegyen hozzá a projekthez, egyelőre nem sikerült megtárgyalni. Nagy vonalakban erre lesz jó a kéthetes, bonni COP23 klímakonferencia.

Az egyezmény megvan, hogy kezdjünk neki?

Az esemény gyakorlatilag három panelből áll, mindhárom a 2020-ban érvénybe lépő párizsi klímaegyezmény gyakorlati alkalmazásairól szól.

  1. Az egyik fontos tárgyaláscsoport a szén-dioxid kibocsájtásának nemzetközileg elismert és egységes mérési módszereiről szól majd, valamint arról, hogy hogyan lehet a különböző országok erőfeszítéseit objektíven, saját gazdasági és politikai helyzetükhöz képest mérni.
  2. Egy másik panel szól pedig arról, hogy mit tettek eddig az országok a klímaegyezményben foglaltak előkészítésével kapcsolatban, és arról, hogy milyen gyakorlat lép életbe 2020-tól a tagországoknál.
  3. A harmadik fő tematika a változások pénzügyi követelményeit taglalja, amihez nagy szükség lenne a megállapodásból kilépett Egyesült Államok támogatására is.
A visitor walks past an earth mockup displayed at the pavillion of India at the "Bonn Zone" on November 6, 2017 during the COP23 United Nations Climate Change Conference in Bonn, Germany. / AFP PHOTO / PATRIK STOLLARZ
Szíria is aláírja a párizsi klímaegyezményt, Trump egyedül marad
Amerika az utolsó ország, amely nem hajlandó csatlakozni a megállapodáshoz.

Az USA egyedül maradt

A konferencia első napján Szíria kijelentette, hogy ő is csatlakozik a klímaegyezményhez, így az Egyesült Államok egyedüli országként marad ki a megállapodásból. Donald Trump úgy gondolja, hogy az egyezmény egyáltalán nem igazságos, és egyenlőtlen követeléseket támaszt az országokkal szemben, így egyik első elnöki intézkedéseként visszalépett a teljesítésétől.

Ezt azonban a gyakorlatban csak 2020-ban teheti meg Trump, ezért kénytelen volt az ENSZ klímakonferenciáján is részt venni – persze személyesen nem tiszteli meg az egyébként rajta kívül 194 országból érkezett diplomatákat, lobbistákat, kutatókat és környezetvédőket, maga helyett a külügyminisztérium politikai ügyekért felelős külügyi államtitkárát, Thomas Shannont küldi.

Nem csak egyetlen delegáció érkezett azonban az országból: a US Climate Alliance (Amerikai Klímaszövetség) 14 államot képvisel, amelyek az elnöki döntés ellenére tartani fogják a párizsi klímaegyezményben foglalt célokat. A hivatalos delegáció által képviselt álláspont azonban nagyjából minden résztvevő országot felháborít: Trump csapata úgy érkezett egy klímakonferenciára, hogy a fosszilis energiahordozókat és a nukleáris energiát akarja népszerűsíteni.

Az amerikai elnök ugyanis nem hisz abban, hogy a klímaváltozást az emberi tevékenységek gyorsítanák fel, és úgy gondolja, hogy mivel a szén és a nukleáris energia a közeljövőben még igencsak az életünk része lesz, inkább ezzel kellene foglalkozni, mint holmi megújuló energiákkal.

Ez a delegációk jó részénél persze kiveri a biztosítékot, hiszen a többi 194 ország azért van jelen Bonnban, hogy új utakat keressenek a zöld energia felé. Az pedig már csak hab a tortára, hogy a COP23 nyitóestjén megjelent National Climate Assesment Report (Nemzeti Klímaértékelő Jelentés) elismeri, hogy a klímaváltozás gyorsulására az emberi beavatkozáson kívül semmiféle más okot nem találtak a kutatók.

A picture taken on November 6, 2017 shows an earth mockup displayed at the Rheinaue park during the COP23 United Nations Climate Change Conference in Bonn, Germany. / AFP PHOTO / PATRIK STOLLARZ
Fotó: AFP/Patrik Stollarz

De nemcsak az USA indította negatív felhanggal a klímakonferenciát: Kína és India már rögtön az első tárgyalási napon felháborodását fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy több ország nem akar 2020 előtt is lépéseket tenni a globális felmelegedés visszaszorítására. A két náció a minél előbbi változtatásokat sürgeti, de a Fidzsi-szigeteki Köztársaság például úgy gondolja, hogy teljesen felesleges 2020 előtt nekikezdeni a projektnek.

Kína és India viszont úgy látja, hogy az ellenálló országokat a nagyobb, fejlett országok befolyásolják, hiszen a párizsi klímaegyezmény bevezetési határideje előtti intézkedések elsősorban rájuk vonatkoznának.

Édeskevés, amit Párizsban vállaltunk

A két elégedetlenkedő országnak azonban sajnos igaza van: ha csak 2020-ban kezdünk neki a változásoknak, szinte borítékolható, hogy nem fogjuk elérni a klímaegyezményben megállapított célokat.

A The New York Times grafikáin jól látszik, hogy egyik fejlett ország sincs jelenleg azon az úton, ami a párizsi megállapodás céljához szükséges. Ha a jelenlegi tempóban folynak az intézkedések, még mindig nem tudjuk majd eléggé csökkenteni a szén-dioxid-kibocsájtásunkat ahhoz, hogy a kitűzött 2 Celsius-fok alá mehessünk. Ha az országok mindent teljesítenek, amit a klímaegyezményben vállaltak, a jövő akkor is elkeserítő.

Az Európai Unió sem áll jól összességében: a klímakonferenciának helyt adó Németország például, úgy néz ki, egyáltalán nem fogja elérni az egyezményben foglalt céljait.

Participants in the World Climate Conference working in front of the depiction of a globe in Bonn, Germany, 07 November 2017. The World Climate Conference COP23 takes place in Bonn between 06 until 17 November 2017. Photo: Oliver Berg/dpa
Bonn, klímakonferencia Fotó: dpa/Oliver Berg

Jó úton vagyunk, csak nagyon lassan megyünk

Persze ennek ellenére szép törekvéseket is számon tarthatunk: a WWF Magyarország szerint például az Európai Unió több országában is a szénalapú energiatermelés visszaesésének konkrét jeleit láthatjuk.

  • Az Egyesült Királyságban 2015-ben a szénbázison működő erőművek még a teljes villamosenergia-termelés 22%-át szolgáltatták, tavaly ugyanez az arány 9%-ra esett vissza. Ugyancsak tavaly pedig a kormány bejelentette, hogy 2025-ben az utolsó szénerőmű is leáll a szigetországban.
  • Finnországban 2018-ban olyan jogszabályok bevezetése várható, amelyeknek eredményeképpen 2030-ra teljesen kivezetik a szenet az ország villamosenergia-termeléséből.
  • Hollandia ugyancsak a szénalapú energiatermelés 2030-ig történő kivezetése mellett döntött. A szén válságos helyzetét jól érzékelteti, hogy ebben az esetben egyébként az Európai Unió legmodernebb szénerőművei közé tartozó, 2015-ben megépített három hollandiai erőmű jóval korábban fogja befejezni működését.
  • A legfrissebb hír pedig, ami néhány évvel ezelőtt még teljesen elképzelhetetlen volt, az, hogy Olaszország is megválik a szénalapú energiatermeléstől, és legkésőbb 2025-ben az utolsó szénerőmű is leáll. Emellett érdekes Európa egyik vezető energiaszolgáltatójának, az olasz Enel vezérigazgatójának közelmúltban adott nyilatkozata is, aki szerint az Európai Unióban már semmi értelme szénerőművet építeni.

A Mátrai Erőmű kálváriája

Itthon jelenleg a Mátrai Erőmű a legnagyobb üvegházhatású gázmennyiséget kibocsájtó szénerőmű, amely bár igyekszik megtalálni a zöldebb utakat (megújuló energiát hasznosító naperőművet épít, növeli a saját tulajdonú bányatermelő kapacitását, és a lignittüzelésű blokkjaiban növelni kívánja a felhasznált hulladék és biomassza mennyiségét), mégis rendkívül környezetszennyező, és egyáltalán nem nyereséges. Egyelőre kétséges, mi lesz a sorsa, de az biztos, hogy 2021-től olyan környezet-egészségügyi és hatékonysági követelményeknek kell megfelelnie, amely miatt vagy újabb beruházásokat hajt végre, vagy be kell zárnia a lignitblokkjait” – mondta Vaszkó Csaba, a WWF Magyarország Éghajlatváltozás és Energia programjának vezetője.

Tisztán látszik tehát, hogy nagy szükség van a klímatörekvések pontos követésére, és egy olyan rendszerre, amelyben objektíven lehet vezetni a különböző országok tevékenységét. Egyelőre nincs semmiféle hivatalos módszer arra, hogy számszerűsítsük ezeket a folyamatokat, és hogyan kövessük nyomon a vállalt erőfeszítések teljesítését.

Minden adat, amit jelenleg független szervezetektől szerzünk, csak durva becsléseken alapul – talán a COP23 segít a helyzet megoldásán.

(Kiemelt fotó: SPENCER PLATT / GETTY IMAGES NORTH AMERICA / AFP)

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

The Tesla Semi, the company's electric big-rig truck is seen in this undated handout image released on November 16, 2017.  Tesla/Handout via REUTERS     ATTENTION EDITORS - THIS IMAGE WAS PROVIDED BY A THIRD PARTY.  NO RESALES. NO ARCHIVE.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.