Egy új vizsgálatban a szakértők mosómedvékkel kísérleteztek – számol be a Live Science. A kutatás felfedte, hogy az élőlények nemcsak megoldani képesek Aiszóposz problémáját, hanem gyakran meg is szegik a szabályokat a cél eléréséért.
Bár hasonló módszert a vizsgálatot megelőzően nem alkalmaztak húsevő emlősökön, a kutatók bíztak benne, hogy a mosómedvék jó alanyok lehetnek. Korábbi tanulmányok már kimutatták, hogy az élőlények igen kreatív problémamegoldók, és jóval intelligensebbek, mint a házi macskák.
Lauren Stanton, a Wyomingi Egyetem munkatársa és az új tanulmány társszerzője szerint azt is tudni, hogy a mosómedvék szeretik a vizet, így veleszületett módon érthetik a folyadék alapvető dinamikáját.
A kísérlethez a szakértők 8 példányt tanítottak be. A teszt során különböző méretű kavicsokat és egy henger alakú tárolót használtak, melynek alján egy vízen lebegő mályvacukor volt. Az állatok érdeklődését kifejezetten felkeltették a vizsgálati tárgyak, néhány kavicsot elloptak és elrejtettek. Bár ez némiképp megváltoztatta a kutatás menetét, rávilágított, hogy a mosómedvék igen kíváncsiak, ez pedig a kognitív viselkedés egyik fontos tényezője.
A kísérletben két élőlény is rájött, hogy a kövek bedobálásával hogyan juthat hozzá a jutalomhoz. Ezek az egyedek a teszt következő fázisában is részt vettek, ahol nekik kellett válogatniuk a különböző tömegű és sűrűségű objektumok közül.
Az egyik állat felmászott a nehéz tároló tetejére, és addig himbálódzott rajta, míg el nem dőlt a henger. A kísérlet második szakaszában szereplő két példány pedig arra is rájött, hogy egy úszó labda ismétlődő lenyomásával olyan hullámokat kelthetnek, melyekkel elérhetővé válik a mályvacukor.
Ez azt igazolja, hogy a mosómedvék képesek az új problémákhoz alakítani a megoldásokat, néha olyan módon, melyre nem is számítottunk volna
– mondta Stanton.
Mivel csak két példány jutott el a teszt második fázisába, nem lehet messzemenő következtetést levonni a mosómedvék eszközhasználatáról és megismerési képességeiről. Igaz, az állatok innovációja és kíváncsisága mindenképp kognitív képességekre utal.
A kutatás azt bizonyítja, hogy az egyes fajok más-más módon igyekeznek megoldani az Aiszóposz-problémát. Az eredmények arra is rávilágítottak, hogy a feladatot nem csak madarakkal és főemlősökkel érdemes elvégeztetni.
(Kiemelt kép: amadeusamse/Thinkstock)
