A szovjetektől a NASA-ig
A Cassini fejlesztése egy igen érdekes korszakban indult meg: az 1990-es évek első felében. A magyar űrkutatás számára ez egy lehetőségekkel teli periódus volt, hiszen a rendszerváltást megelőző, illetve az azt követő években egyre több nyugati kapcsolatra sikerült szert tenni. Mindezt úgy, hogy korábban, az 1980-as években a magyar mérnökök interkozmosz űrprogramokban már bemutathatták tudásukat.
Szalai Sándor, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontjának (korábban KFKI Részecske és Magfizikai Kutatóintézet) kutatója a 24.hu-nak azt mondta, a szovjet program később kulcsszerepet játszott abban, hogy a Cassini fejlesztésébe hazánk is bekapcsolódhatott.
A magyar mérnökök – köztük Szalai Sándor – a Vega-1 és Vega-2 elkészítésében is részt vettek. Az űreszközök műszerei közül többet is a KFKI-ban készítettek el, a program ráadásul arra is lehetőséget adott, hogy az MTA szakemberei nyugati kutatókkal dolgozzanak együtt. A projektben ugyanis franciák, osztrákok, sőt, amerikaiak is részt vettek – utóbbi természetesen az 1980-as években bírt némi pikantériával.
Mindezt Roald Zinnurovics Szaggyejev, a program igazgatója is bejelentette, nem sokkal azután, hogy az űreszköz elérte a Halley üstököst. Szaggyejev egyébként meglehetősen jó kapcsolatot ápolt az Egyesült Államokkal, később a Maryland Egyetem fizikusa lett. Sőt, feleséget is Amerikából választott: Susan Eisenhowert, Dwight D. Eisenhower elnök unokáját vette el – emlékszik vissza Szalai Sándor.
Az orosz-amerikai rivalizálás egyébként a későbbiekben is megmaradt, ez az 1990-es években, az orosz vezetésű Spectr-X-Gamma projekt alatt is megmutatkozott. A 2002-ben törölt, majd később újraindított programban számtalan nemzet képviselte magát, többek közt Magyarország és az Egyesült Államok is.
Az együttműködés azonban nem mindig volt zökkenőmentes. Szalai Sándor szerint egy alkalommal a NASA csak úgy volt hajlandó átadni egy kész berendezést az orosz kollégáknak, hogy szigorúan megtiltották az összeszerelt eszköz felnyitását – sőt, erről még egy nyilatkozatot is aláírattak az orosz mérnökökkel.
A NASA kérte fel őket
A Vega programban való részvétel mellett természetesen személyes kapcsolatok is kellettek
– mondta Szalai Sándor. A rendszerváltás környékén a magyar fizikusok egyre több közös tanulmányt jelentettek meg nyugati szakemberekkel, ezek az ismeretségek pedig sokat segítettek a mérnököknek NASA-val való együttműködésben. Az amerikai űrügynökség 1990-ben vette fel a kapcsolatot az MTA KFKI csapatával.
A magyar mérnökök korábbi teljesítményüknek, illetve kapcsolataiknak köszönhetően kerülhettek be a Cassini fejlesztőgárdájába. Az MTA KFKI 8 szakembere – köztük Szalai Sándor – két igen jelentős berendezés, a plazma spektrométer (CAPS) és a magnetométer (MAG) készítésében vettek részt.
Szalai Sándor és kollégái a földi ellenőrző és kalibráló berendezéseket hozták létre, emellett egy adattömörítő algoritmust is megalkottak. Magára a kész szondára ugyan nem került fel magyarok által fejlesztett eszköz, a földi ellenőrzés nélkül azonban nem tudták volna tesztelni a CAPS és a MAG információküldő illetve -fogadó képességét.
A Cassini szimulációs eszközének létrehozásához egy nemzetközi katonai szabvány szerinti (MIL-STD-1553) illesztőegységet kellett kifejleszteni, amelyben szovjetek által már legyártott dedikált integrált áramkört tudtak használni.
A földi szimulációk jól sikerültek, a Cassini küldetése alatt a CAPS és a MAG is megfelelően működött. A magyar szakemberek tervezőmunkájának köszönhetően a későbbiekben hazánk kutatói is elsőbbséget élveztek a Cassini által gyűjtött adatok hozzáférésében.
A Cassinivel taposták ki az utat
Ahogy a Vega segített a magyar kutatóknak a Cassini-projektbe való bekapcsolódásban, úgy a Cassini elkészítésében vállalt szerep is hozzájárult más nemzetközi programokba való részvételben. Az egyik legjelentősebb ilyen projekt a Rosetta volt.
Szalai Sándor kollégáival többek közt a leszállóegységé központi számítógépének készítésében kaptak szerepet – nem túlzás azt állítani, hogy a projekt egyik legfontosabb feladatát látták el. A magyar szakemberek ismét bizonyítottak, nem is csoda, hogy a Rosetta később szintén referenciamunkává vált.
Történt ugyanis, hogy a szonda fedélzeti kamerarendszerének (CaSSIS) szoftverfejlesztésében elbukott a készítéssel eredetileg megbízott svájci gárda. A Berni Egyetem így végül 2014 végén, kevesebb mint egy évvel a szonda indulása előtt a magyar SGF Kft-t kérte fel a szoftver megalkotására.
A magyar csapat végül kifejezetten gyorsan és jól oldotta meg a feladatot, a szonda 2016 márciusában el is indulhatott.
Természetesen, a svájciaknak szánt pénz töredékét kaptuk csak meg
– mondta Szalai Sándor.
Búcsú a Cassinitől
A Cassini megsemmisülése nem csak a NASA kutatói számára volt keserédes. A szonda fejlesztésében résztvevő magyar szakértők is fájó szívvel búcsúztak az űreszköztől, hiszen az elmúlt 20 év alatt a Cassini számtalan fontos tudományos felfedezést tett – új részleteket tárt fel a Szaturnuszról, valamint potenciálisan lakható világokra bukkant a Titánon és az Enceladuson. Szalai Sándorék az űreszköz végső pillanatait a KFKI csillebérci telephelyéről nézték végig – igaz, 1997-ben az indítást Kaliforniából is megcsodálhatták.
A projekt lehetőséget teremtett a magyar mérnököknek arra, hogy a nemzetközi porondon, egy meghatározó programban is bizonyítsanak.
Könnyen elképzelhető, hogy a Cassini nélkül a magyar szakértők számára sokkal nehezebb, vagy éppenséggel lehetetlen lett volna bekerülni a későbbi nemzetközi projektekbe.
