Tudomány

A Cassini a magyar űrkutatás számára is meghatározó volt

Lugosi Péter
Lugosi Péter

2017. 09. 24. 08:00

Szeptember 15-én irányították a Szaturnusz légkörébe a NASA eddigi legnagyobb űrszondáját, hogy ott elégve megsemmisüljön. A Cassini elkészítésében 27 ország vett részt, köztük magyar mérnökök is. Szalai Sándor kutatóval beszélgettünk.
Korábban a témában:

A szovjetektől a NASA-ig

A Cassini fejlesztése egy igen érdekes korszakban indult meg: az 1990-es évek első felében. A magyar űrkutatás számára ez egy lehetőségekkel teli periódus volt, hiszen a rendszerváltást megelőző, illetve az azt követő években egyre több nyugati kapcsolatra sikerült szert tenni. Mindezt úgy, hogy korábban, az 1980-as években a magyar mérnökök interkozmosz űrprogramokban már bemutathatták tudásukat.

Az egyik legjelentősebb ilyen projekt az 1980-as évek szovjet programja, a Vega volt.

Szalai Sándor, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontjának (korábban KFKI Részecske és Magfizikai Kutatóintézet) kutatója a 24.hu-nak azt mondta, a szovjet program később kulcsszerepet játszott abban, hogy a Cassini fejlesztésébe hazánk is bekapcsolódhatott.

A magyar mérnökök – köztük Szalai Sándor – a Vega-1 és Vega-2 elkészítésében is részt vettek. Az űreszközök műszerei közül többet is a KFKI-ban készítettek el, a program ráadásul arra is lehetőséget adott, hogy az MTA szakemberei nyugati kutatókkal dolgozzanak együtt. A projektben ugyanis franciák, osztrákok, sőt, amerikaiak is részt vettek – utóbbi természetesen az 1980-as években bírt némi pikantériával.

Szalai Sándor szerint az egyik pordetektor, melyet magyar műszerként szereltek fel az egyik szondára, valójában a NASA-hoz tartozott.

Mindezt Roald Zinnurovics Szaggyejev, a program igazgatója is bejelentette, nem sokkal azután, hogy az űreszköz elérte a Halley üstököst. Szaggyejev egyébként meglehetősen jó kapcsolatot ápolt az Egyesült Államokkal, később a Maryland Egyetem fizikusa lett. Sőt, feleséget is Amerikából választott: Susan Eisenhowert, Dwight D. Eisenhower elnök unokáját vette el – emlékszik vissza Szalai Sándor.

Az orosz-amerikai rivalizálás egyébként a későbbiekben is megmaradt, ez az 1990-es években, az orosz vezetésű Spectr-X-Gamma projekt alatt is megmutatkozott. A 2002-ben törölt, majd később újraindított programban számtalan nemzet képviselte magát, többek közt Magyarország és az Egyesült Államok is.

Az együttműködés azonban nem mindig volt zökkenőmentes. Szalai Sándor szerint egy alkalommal a NASA csak úgy volt hajlandó átadni egy kész berendezést az orosz kollégáknak, hogy szigorúan megtiltották az összeszerelt eszköz felnyitását – sőt, erről még egy nyilatkozatot is aláírattak az orosz mérnökökkel.

A NASA kérte fel őket

A Vega programban való részvétel mellett természetesen személyes kapcsolatok is kellettek

– mondta Szalai Sándor. A rendszerváltás környékén a magyar fizikusok egyre több közös tanulmányt jelentettek meg nyugati szakemberekkel, ezek az ismeretségek pedig sokat segítettek a mérnököknek NASA-val való együttműködésben. Az amerikai űrügynökség 1990-ben vette fel a kapcsolatot az MTA KFKI csapatával.

A magyar mérnökök korábbi teljesítményüknek, illetve kapcsolataiknak köszönhetően kerülhettek be a Cassini fejlesztőgárdájába. Az MTA KFKI 8 szakembere – köztük Szalai Sándor – két igen jelentős berendezés, a plazma spektrométer (CAPS) és a magnetométer (MAG) készítésében vettek részt.

Előbbi többek közt a Titán légköri elemzésében játszott fontos szerepet, utóbbit pedig a Szaturnusz mágneses terének vizsgálatakor használták.

Szalai Sándor és kollégái a földi ellenőrző és kalibráló berendezéseket hozták létre, emellett egy adattömörítő algoritmust is megalkottak. Magára a kész szondára ugyan nem került fel magyarok által fejlesztett eszköz, a földi ellenőrzés nélkül azonban nem tudták volna tesztelni a CAPS és a MAG információküldő illetve -fogadó képességét.

A Cassini szimulációs eszközének létrehozásához egy nemzetközi katonai szabvány szerinti (MIL-STD-1553) illesztőegységet kellett kifejleszteni, amelyben szovjetek által már legyártott dedikált integrált áramkört tudtak használni.

A magyar mérnökök ilyen egységekkel járultak hozzá a Cassini sikeréhez. Kép: Lugosi Péter/24.hu

A földi szimulációk jól sikerültek, a Cassini küldetése alatt a CAPS és a MAG is megfelelően működött. A magyar szakemberek tervezőmunkájának köszönhetően a későbbiekben hazánk kutatói is elsőbbséget élveztek a Cassini által gyűjtött adatok hozzáférésében.

13 év alatt a Szaturnusz körül: a Cassini élete számokban
Végéhez közeledik az egyik legjelentősebb nemzetközi űrszonda útja, küldetése a számok nyelvén is izgalmas.
A CAPS megalkotásán dolgozó országok és intézetek Kép: NASA

A Cassinivel taposták ki az utat

Ahogy a Vega segített a magyar kutatóknak a Cassini-projektbe való bekapcsolódásban, úgy a Cassini elkészítésében vállalt szerep is hozzájárult más nemzetközi programokba való részvételben. Az egyik legjelentősebb ilyen projekt a Rosetta volt.

Szalai Sándor kollégáival többek közt a leszállóegységé központi számítógépének készítésében kaptak szerepet – nem túlzás azt állítani, hogy a projekt egyik legfontosabb feladatát látták el. A magyar szakemberek ismét bizonyítottak, nem is csoda, hogy a Rosetta később szintén referenciamunkává vált.

2015-ben ugyanis egy újabb meghatározó programba kapcsolódhattak be a magyarok: az ExoMars marskutató űrszonda megalkotásába.

Történt ugyanis, hogy a szonda fedélzeti kamerarendszerének (CaSSIS) szoftverfejlesztésében elbukott a készítéssel eredetileg megbízott svájci gárda. A Berni Egyetem így végül 2014 végén, kevesebb mint egy évvel a szonda indulása előtt a magyar SGF Kft-t kérte fel a szoftver megalkotására.

A magyar csapat végül kifejezetten gyorsan és jól oldotta meg a feladatot, a szonda 2016 márciusában el is indulhatott.

Természetesen, a svájciaknak szánt pénz töredékét kaptuk csak meg

– mondta Szalai Sándor.

Búcsú a Cassinitől

A Cassini megsemmisülése nem csak a NASA kutatói számára volt keserédes. A szonda fejlesztésében résztvevő magyar szakértők is fájó szívvel búcsúztak az űreszköztől, hiszen az elmúlt 20 év alatt a Cassini számtalan fontos tudományos felfedezést tett – új részleteket tárt fel a Szaturnuszról, valamint potenciálisan lakható világokra bukkant a Titánon és az Enceladuson. Szalai Sándorék az űreszköz végső pillanatait a KFKI csillebérci telephelyéről nézték végig – igaz, 1997-ben az indítást Kaliforniából is megcsodálhatták.

A Cassini azonban nem csak a távoli égitestek megismerése miatt volt jelentős.

A projekt lehetőséget teremtett a magyar mérnököknek arra, hogy a nemzetközi porondon, egy meghatározó programban is bizonyítsanak.

Könnyen elképzelhető, hogy a Cassini nélkül a magyar szakértők számára sokkal nehezebb, vagy éppenséggel lehetetlen lett volna bekerülni a későbbi nemzetközi projektekbe.

A szonda, amely kilenc évet túlórázott
Utolsó lehelletéig küldte az adatokat a Cassini, amely annyi érdekességet talált, hogy kétszer is meghosszabbították küldetését.
vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.