Tudomány

Maffiamódszerekkel élnek túl Magyarországon

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2017. 09. 18. 16:27

Nevezhetjük bűnszervezetnek, ahol anya és gyermekei előre eltervelt módon megtévesztenek, csalnak és gyilkolnak. Persze csak emberi fogalmaink szerint, a természet törvényei értelmében a kakukk ártatlan, csak túl akar élni és szaporodni.
Korábban a témában:

Nemrég számoltunk be róla, milyen irigylésre méltó a kakukk hímek élete: évente 2-2,5 hónapot töltenek költőhelyükön, miközben egyedül csak a szexre van gondjuk, az év többi részét pedig utazgatással töltik.

A gyereknevelés gondja a tojók vállát sem nyomja, köztudottan másokkal neveltetik fel fiókáikat. De hogy ezt mennyi furfanggal, leleménnyel, és a költésparazita madarakhoz hasonlóan (a világ madárfajainak körülbelül egy százaléka, tehát mintegy 120 faj) maffiamódszerekkel végzik, az a természet legnagyobb csodái közé tartozik.

Persze az „áldozatokat” sem ejtették a fejükre, az erdőn, mezőn, nádasban folyó valóságos fegyverkezési versenyről Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője beszélt a 24.hu-nak.

Magyarországon is nyaralgatott Larry, a brit kakukk
A hím kakukk élete irigylésre méltó, Larry egész nyáron utazgatott, üdülgetett - könnyen lehet, ezzel a „léhűtő” életmóddal menti meg a faj angliai állományát.

Egészben le tudná nyelni a pótmamát

A mérsékelt égövön Nagy-Britanniától Japánig elterjedt faj a Cuculus canorus, magyarul egyszerűen csak kakukk. Viszonylag megtermett madár, testhossza több mint 30, szárnyfesztávolsága 55-60 centiméter: kissé nagyobb, mint a jól ismert balkáni gerle.

A szülők tehát elhálják a nászéjszakát – többször is, hiszen akár minden tojás más-más párzásból termékenyülhet meg –, a tojó pedig elkezdi keresni a megfelelő pótszülőket. Hazánkban a kakukkok mintegy harminc faj fészkét parazitálják – amit tesznek, azt szakszóval költésparazitizmusnak nevezzük. Érdekes, hogy a termetes madár leggyakrabban olyan apróságokat választ áldozatnak, mint az ökörszem, a cserregő nádiposzáta vagy például a vörösbegy.

Hihetetlen látvány, ahogy az alig 10 grammos ökörszem a kirepülés előtt álló, hatalmas kakukkfióka vállán állva tömi az ételt az »óriásbébibe«. Akkora köztük a méretbeli különbség, hogy a kakukk egyben le tudná nyelni mostohaszüleit

– emeli ki Orbán Zoltán.

Utánozzák a tojás színét és méretét

Vannak madarak, akik nem veszik észre, vagy nem érdekli őket, milyen tojás van a fészkükben. A többség azonban méret és színezettség alapján számon tartja, és az idegent kidobja, vagy egyszerűen a sajátjait sem költi ki, másik fészket épít és újra tojást rak.

A kakukkmama tehát egyáltalán nem lehet biztos a sikerben, ezért különböző trükköket vet be. Egyes populációk, ezeket rasszoknak hívjuk, igazi specialisták: olyan méretű és színű tojást raknak, amilyet a gazdamadárfaj. Ez nem azt jelenti, hogy évről-évre más és más tojásokat képes kifejleszteni, hanem generációk hosszú sora alkalmazkodott ugyanazon típusra.

Honnan tudja a kakukk, hogy az ő tojása olyan mint a rigóé, vagy inkább a poszátáéhoz hasonlít? Onnan, hogy őt is az a faj nevelte, és felismeri „pótszüleit”.

Egy másik stratégia, ha a költésparazita faj tojója odúban fészkelő madarakat pécéz ki. Ott ugye sötét van, az odúköltők többsége pont azért rak hófehér vagy legalább világos alapszínű tojásokat, hogy jól lássa őket a félhomályban is. Ha az élősködő sötét tojást csempész az odúba, a gazdamadár pár jó eséllyel nem veszi észre, tudtán és akaratán kívül költi ki az ellenséget.

Maffiastratégia és gyilkos ösztön

Létezik olyan is, amit a szakma maffiastratégiának nevez – Európában ez jellemzi a másik költésparazita fajt, a főleg Spanyolországban élő, szarkákat abajgató pettyes kakukkot. A tojó folyamatosan ellenőrzi a fészket, és ha abból kidobták a tojását vagy a fiókáját, ő megsemmisíti az összes többit. A gazdamadarak egy-két ilyen estből tanulnak, és inkább felnevelik a kakukkot, így talán van esélye egy-két saját fióka túlélésének is. Máskor a maffia tojó csak meglékeli, megrepeszti a tojásokat, amik ettől úgy pusztulnak el, hogy a mostohaszülők észre sem veszik. Ezzel idejekorán leszámol fiókája konkurenciájával.

De a kis kakukkot sem kell félteni. A tojó képes arra, hogy a már kifejlődött tojást plusz egy  napig a testében tartsa, így az embrió ott már fejlődésnek indul. És csak akkor csempészi egy fészekbe, ha ott megjelentek a friss tojások. Ezzel biztosítja, hogy a kakukk fog elsőként kikelni, és megkezdheti vérfagyasztó munkáját.

Vakon és csupaszon bújik elő a tojásból, de fel van vértezve egy fontos tulajdonsággal:

ha a háta felső részén bármi hozzáér, ösztönösen kitárja a szárnyát és felágaskodik. Ha az a valami a kutató ujja, akkor az egész nem több mókás jelenetnél. De ha egy tojás vagy fióka, akkor az menthetetlenül kipottyan a fészekből: igen, az újszülött módszeresen megöli mostohatestvéreit.

A természetben nincs gonosz

Emberi értékrendünk szerint ez borzasztó, de nem feledhetjük, a természet legfontosabb parancsa az élővilág számára nagyon egyszerű: maradj életben és szaporodj, add tovább génjeidet.

A természetben nincs jó vagy rossz, gonosz és jóságos, ott csak túlélési stratégiák vannak, amelyek megítélése azon múlik, hogy sikeres vagy-e, vagy sem

– fogalmaz a szakértő.

Ahogy írtuk, a kakukk is sokszor pofára esik, de folyton próbálkozik. Találtak például kakukktojást már tőkésréce fészkében is, ami azért meglepő, mert a réce nem táplálja kicsinyeit. Az ő fiókái fészekhagyók, kikelésük után nyomban vízre szállnak a mamával és maguk keresnek táplálékot.

Az ilyen kakukkfióka egy-két nap alatt éhen elpusztul, anyja stratégiája zsákutca volt, és ha nem vált, tévedése a génjeivel együtt a múlt részévé válik. Ha viszont sikerrel parazitál egy új fajt, fiókája is így tesz majd, és ha hosszú távon sikeres, tovább bővül az „áldozatok” listája.

Potyázás élelemért és szexért

A kakukkon kívül más madarak is nyitottak a sumákságra. A partifecske fiókája például kirepülése után gyakran keres egy üreget, ahol még olyan korú kicsik vannak, akiket a szülők etetnek. Besurran a fészekbe, és potyázik: a felnőtt madarak az egy méter mély, falba vájt üreg sötétjében nem veszik észre a csalást.

Egyes légykapók pedig mások „feleségét” nyúlják le. A tojónál feltűnőbb színezetű hím éberen védi területét, elűzi a vetélytársakat. Csakhogy némely hősszerelmes tollazata a tojókéra hasonlít, a terület ura ügyet sem vet rájuk, ha a fészek körül legyeskednek. Egy óvatlan pillanatban párosodnak a tojóval, majd angolosan távoznak…

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.