Tudomány

A nulla legősibb használatára bukkantak egy indiai kéziratban

24.hu
24.hu

2017. 09. 18. 09:49

A nulla számként való használata hatalmas forradalom volt a matematika történetében. A kutatók régóta tudják, hogy az ötlet Indiából származik, a pontos eredete azonban kérdéses.
Korábban a témában:

Az Oxfordi Egyetem munkatársai most felfedezték a legősibb nullás számjegyet egy 3. századi dokumentumon. A Bakhsál kéziratot 1902 óta őrzik az Oxfordi Egyetem Bodleian könyvtárában. A forrást egy földműves találta meg 1881-ben a mai Pakisztán területén fekvő falu, Bakhsálí közelében. A 70 nyírfakéregből álló lelet több száz zérót tartalmaz pontok formájában.

Ezek a pöttyök nem a mai értelemben vett nullát jelképezik. Mielőtt a nullát számként használták volna, a nagyobb számokban alkalmazták helykitöltő jegyként. Hasonló módszert más ősi kultúráknál is fel lehet fedezni: a maják például a kagylóhéj szimbólumát, a babilóniaiak pedig a kettős éket használták az üres helyek kitöltésére.

Marcus du Sautoy, az Oxfordi Egyetem szakértője szerint a Bakhsál kézirat helykitöltő zérói így is igen érdekesek, hiszen ezek a magjai annak a több száz évvel később megjelent elképzelésnek, mely szerint a nulla is egy szám.

A nulla számként való használata a matematika egyik legnagyobb forradalma volt.

Az abszolút semlegességet jelentő érték nyitotta meg az utat többek közt az algebra, és hosszú távon a számítástechnika előtt is. A legkorábbi ismert dokumentum, melyben a zérót számként használják, a 628-ban létrejött Brahmasphutasiddhanta, melyet egy indiai csillagász írt.

A szakértők korábban próbálkoztak már a Bakhsál kézirat datálásával a stílusának és nyelvének elemzésével. Egy újabb, japán kutatók által vezetett vizsgálat végén például arra jutottak, hogy a forrás a 8-12. század között készült.

Az oxfordi szakértők most szénizotópos kormeghatározási módszert alkalmaztak. Az analízis valami igen különöset fedett fel: az irat valójában több szövegből épül fel.

Az elemzés szerint a forrás egyes részei más-más korban születtek. A legősibb szakasz 224-383 között keletkezett, míg a másik kettő 680-779, illetve 885-993 között.

Camillo Formigatti, a Bodleian könyvtár munkatársa és a csapat tagja szerint elképzelhető, hogy az irat több szöveget is tartalmaz.

További kutatásra lesz szükség, hogy jobban megértsük, miből áll a kézirat

– mondta a kutató.

(Live Science)

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.