An artist rendering of the Cassini spacecraft entering orbit around Saturn. The two-story, $3.4 billion spacecraft carrying a load of deadly plutonium will zoom within 725 miles of Earth August 17, 1999 to gain momentum for the final leg of its meandering, seven-year voyage to Saturn. Cassini's return, two years after NASA launched the largest and most expensive unmanned spacecraft ever, poses virtually no risk, mission officials say. The probe will approach Earth at about 35,000 mph. Its speed will increase by about 11,000 mph after the swingby. (NASA)
Tudomány

Annyira sikeres volt, hogy meg kellett ölni

Gász Csilla
Gász Csilla

2017. 09. 16. 11:00

Egy 13 éves tudományos utazás ért véget szeptember 15-én, amikor a Cassini belépett a Szaturnusz légkörébe, és utolsó lehelletéig küldve az adatokat darabjaira esett szét, majd elégett. A misszió vége elég barátságtalannak tűnhet, de valójában a NASA és az ESA kutatóinak nem volt más választásuk, mint megölni a szondát – még a nemzetközi űrjog is kötelezte őket erre.
Korábban a témában:

A Cassini-Huygens űrszonda 1997. október 15-én indult útjára, hogy felfedezze a Szaturnuszt és annak holdjait, most pedig, egy hónap híján 13 évvel később, a bolygó légkörében érte el a végzete, és elégett abban a légkörben, amit egészen eddig minden nap tanulmányozott.

A misszió vége, ugyan elég kegyetlennek tűnhet, egyértelmű volt abban a pillanatban, ahogyan rájöttünk: a Szaturnusz két holdján, a Titánon és az Enceladuson akár még élet is jelen lehet.

Vége: elégett a Cassini
A becsléseknek megfelelően magyar idő szerint 13:55 körül megszakadt a kapcsolat az irányítás és a Cassini közt. Az űrszonda néhány pillanat múlva meteorként égett el a Szaturnusz légkörében. A misszió végét Earl Maize, a projekt igazgatója jelentette be.

Szerves molekulák a Titán légkörében

A két hold, bár teljesen más földrajzi tulajdonságokkal rendelkezik, egyvalamiben hasonlít egymásra: akár élet is lehet a felszínükön.

A Titán a Szaturnusz legnagyobb holdja, és az egyetlen hold az egész Naprendszerben, amelynek nagyon sűrű légköre van. Sokáig pontosan ez a légkör akadályozta meg a csillagászokat abban, hogy megfigyelhessék az objektum felszínét.

Aztán jött a Cassinivel érkező Huygens-űrszonda, és leszállt a felszínre, közben pedig folyamatosan küldte vissza az adatokat a Földre.

Forrás: NASA

A Titánról kiderült, hogy folyadék található a felszínén – ez hatalmas felfedezés, hiszen korábban még nem sikerült a Földön kívül olyan naprendszeri objektumot találnunk, ahol folyadékok jelenlétét lehetett kimutatni. Később kiderült, hogy a folyadék metán alapú, és a metáncsapadék folyókat és tavakat táplál a felszínen.

Ráadásul a felszín alatt egy víz- és ammóniaalapú óceán is rejtőzhet, nagyjából 55-80 kilométeres mélységben. Mindezen túl még szerves molekulákat is felfedeztünk az atmoszférában – a Titán tehát tökéletes égitestnek bizonyulhat ahhoz, hogy élet legyen a felszínén.

Baktériumtápanyag az Enceladuson

Nem kevésbé érdekes az Enceladus sem, amelyről már korábban is tudtuk, hogy vízjég borítja a felszínét. Csakhogy a Cassini megfigyelései alapján kiderült, hogy a déli féltekén több mint száz gejzír lövell jégpárát a világűrbe, ami arra enged következtetni, hogy a jeges felszín alatt szintén vízóceán rejtőzik.

Egy 2008-as repülés azt is megmutatta, hogy nem kizárólag víz, hanem szén-monoxid, szén-dioxid, metán és egyéb szerves vegyületek is megtalálhatók a légkörében.

Forrás: NASA

Ami még érdekesebb, az az, hogy az Enceladus atmoszférájában szilícium-oxidot is felfedeztek, ami a Földön is létrejön, méghozzá hidrotermális kürtőknél. Itt a forró kőzetek és a víz találkozik, a folyamat során pedig olyan anyagok keletkeznek, amelyek mikroorganizmusok számára kitűnő tápanyagot biztosítanak. Ha hasonló folyamatok játszódnak le az Enceladuson is, elég valószínűnek tekinthetjük, hogy az apró holdon élet található.

Szerződések tiltják, hogy a Szaturnusz körül maradjon a szonda

Ezt a két különleges világot a kutatók úgy védik, mint a saját szemük világát. Nem is csoda, most először találtunk a Naprendszerben olyan égitesteket, ahol, ha csak kezdetleges formában is, de kialakulhatott az élet.

Pontosan ez az oka annak is, hogy a Cassini nem vándorolhatott csak úgy ellenőrizetlenül tovább a Szaturnusz körül, miután kifogyott az üzemanyaga. Valamit kezdeni kellett a szondával, hogy véletlenül ne csapódjon be a Titánba vagy az Enceladusba, óriási károkat okozva a holdak ökoszisztémájában (már ha van nekik ilyesmi).

Ezt egyébként a nemzetközi űrjog is szabályozza: hivatalosan is szigorúan tilos irányítatlan űreszközt hagyni olyan területen, ahol az élet kialakulásához megfelelő feltételekkel rendelkező égitestet veszélyeztet.

Még évekig elemzik, amit utoljára küldött

A Cassini kutatói két járható utat vázoltak fel: az egyik az lett volna, hogy a szondát elvezetik a Szaturnusztól, és először más bolygókat vizsgálnak vele, majd hagyják, hogy a Voyagerekhez hasonlóan sodródjon a Naprendszerben, és előbb-utóbb a csillagközi térben.

Csakhogy a szonda annyi értékes információval szolgált, és a Szaturnusz olyan izgalmas világnak bizonyult, hogy a kutatók inkább a B tervet választották: az öngyilkosságot.

A szonda, amely kilenc évet túlórázott
Az emberiség durván hatvan éves űrtörténelme során rengeteg mindent letett az asztalra. Elég, ha mondjuk a Holdra szállásra gondolunk, vagy arra, hogy van egy állandó csapatunk a Földön kívül a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén, esetleg arra, hogy a Voyager szondáink egyike már a Naprendszert is elhagyta, és a csillagközi térben száguld. Egy ilyen listához nem könnyű számottevő projektet hozzáadni, a Cassini kutatóinak azonban sikerült, az űrszonda kétségkívül az emberiség eddigi egyik legnagyobb teljesítményeként vonul be a történelembe. Magyar idő szerint pénteken 13:54-kor semmisült meg.

A Cassininek 2010-ben pecsételődött meg a sorsa, amikor a NASA úgy döntött, hogy folytatja a küldetését a Szaturnusz körül: ekkor már nem küldhettük el távolabbi célpontok felé, mert nem maradt volna elég üzemanyaga.

Így, a Szaturnusznál maradva még az utolsó lehelletéig képes volt adatokat küldeni a Földnek, fontos információkkal szolgálva a bolygó légköréről is. Az utolsó perceiben küldött adatokat valószínűleg még hosszú évekig elemzik majd a kutatók.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.