Az Amerikai Légió nevű veteránokat tömörítő szervezet Philadelphiában tartott gyűlést 1976-ban. A résztvevőket később tüdőgyulladás döntötte le a lábukról, több mint 30 idős ember elhunyt – ekkor azonosították a Legionella baktériumtörzs által okozott legionellosist, közismert nevén a légiós betegséget vagy legionárius betegséget.
A laikus többség előtt nem ismeretlen a kór, még azt is tudjuk, hisz úton-útfélen halljuk, hogy a baktérium a rosszul karban tartott, „koszos” légkondikban tenyészik, onnan kiindulva fertőz. De ez csak részigazság.
Kötelező ellenőrzés
Olyannyira csak egy kisebb rész, hogy az EMMI 2016 februárjában életbe lépett rendelete szerint a Legionella kiszűrése érdekében kötelező rendszeres vizsgálatokat végezni a fokozott kockázatot jelentő közegekben. Ezek csak nagy vonalakban:
- egészségügyi és szociális létesítmények;
- kereskedelmi szálláshelyek;
- közfürdőkben a 30 Celsius-foknál melegebb, vízpermetet képző medencék esetén;
- nedves hűtőtornyokban;
- gyárak, ipari létesítmények.
A Legionella tehát számos helyszínről leselkedik ránk, gyakorlatilag mindenhonnan, ahol vízpermettel érintkezhetünk. Előrebocsátjuk, hogy a már elvégzett vizsgálatok alapján nem túl rózsás a helyzet Magyarországon, de előtte tegyük helyre, miért is veszélyes ez a baktérium?
Magas halálozási arány
Vízkedvelő mikroorganizmusról van szó, mindenhol előfordul, ahol pangó meleg víz található az otthoni melegvíz-rendszerektől az akváriumokon, párásítókon keresztül a már említett olyan helyszínekig, ahol tömegek fordulnak meg.
A léghólyagocskákig jutva atipusos tüdőgyulladást okozhat, de ettől sem kell elsőre megijedni. A betegséget a legtöbbször tünetmentesen legyőzi az immunrendszerünk, de még lázzal, fejfájással járó enyhe esete is többnyire spontán rendeződik. Súlyosabb formájában a tüdőgyulladáshoz már tudatzavar, hasmenés, száraz köhögés, esetleg nehézlégzés is társul.
Ez sem semmi, de a legnagyobb veszélyt gyerekekre, idősekre, krónikus betegekre jelenti: mindenkire, akik immunrendszere, egészségi állapota megrendült, gyenge.
A betegségről bővebben itt olvashat az ÁNTSZ kiadványában.
A fürdőkben nincs baj
És akkor nézzük, mi az aktuális “Legionella-helyzet” hazánkban.
Röviden és tömören elég rossz, főleg az ipari létesítmények ivóvízrendszereinek állapota ad okot aggodalomra, a tapasztalatok szerint az illetékesek nem fordítanak kellő figyelmet a problémára
– mondja a 24.hu-nak az ipari objektumokból, fürdőkből vett csaknem kétezer vizsgálati minta alapján Szunyogh Gábor, a Wessling független laboratórium munkatársa.
A nyilvános fürdőkben uralkodnak a legjobb körülmények, jól kézben tartott, rendszeresen ellenőrzött területről van szó: a vizsgált minták mindössze négy százalékában mutattak ki Legionellát figyelmeztető szint felett. Tudni kell, hogy a fent említett meleg vizes közegben mindenhol jelen van a Legionella számtalan más mikroorganizmussal együtt, a lényeg a volumen.
A figyelmeztető szint esetünkben azt a határérték feletti baktériummennyiséget jelenti, amikor fel kell deríteni a gócpontot és el kell végezni a fertőtlenítést. Az érintett létesítmény vezetése a munka megszervezésére külön személyt nevez ki, az elhárítás határideje viszont a helyzet súlyától függ.
Ezen túl van még két kategória, a beavatkozási és az azonnali beavatkozási szint, amelyek logikus módon egyre drasztikusabb intézkedéseket követelnek mind szorosabb határidővel.
– emeli ki Szunyogh Gábor.
A gyárak, üzemek ivóvízhálózatával van baj
A hűtőtornyokból származó 741 mintából viszont 81 esetben mutattak ki Legionellát, ezek közül 44 haladta meg a figyelmeztetési szintet. Még ez is kedvező érték, azt jelenti, ezeket a létesítményeket is többnyire megfelelően kezelik és ellenőrzik.
Az ipari hűtőtornyok nagy méretű hőcserélő-berendezések, nagy mennyiségű víz lehűtésére szolgálnak. A rendszer zárt, de a kondenzvíz képződése elkerülhetetlen, ebből pedig éppúgy felkapja a szél a Legionellát, mint az otthoni légkondiból. Ám sokkal nagyobb méretekben és jóval több ember környezetében.
A legrosszabb értékeket a gyárak, üzemek ivóvízrendszerében mérték. Az 1048 minta mintegy negyedében mutatták ki a baktériumot, amelynek mennyisége 126 esetben lépte áta figyelmeztető szintet. Ez több okból is aggasztó:
- a baktérium a megfelelő beavatkozás nélkül gyorsan terjed a rendszerben;
- egy-egy nagyobb gyárban százak, ezrek használnak napi szinten vizet kézmosásra, fürdésre.
Korábban tisztáztuk, hogy utóbbi esetben a Legionella nem fertőz, ám vízpermet bőven keletkezik, ami már a tüdőbe juthat.
A konklúzió? A légiós betegséget, atipusos tüdőgyulladást okozó baktérium számtalan helyről leselkedik ránk, a kordában tartására hozott jogszabály viszont még annyira friss, hogy végrehajtása még nem ment át maradéktalanul a gyakorlatba.
