Tudomány

A Cassini kiderítette: lakható lehet a Szaturnusz két holdja

Lugosi Péter
Lugosi Péter

2017. 09. 12. 15:40

Pénteken semmisül meg minden idők egyik legfontosabb űreszköze, a Cassini. A szonda 20 éves pályafutása során számtalan értékes információt gyűjtött a Szaturnuszról és holdjairól, a héten pedig bemutatjuk a szerkezet legfontosabb eredményeit.
Korábban a témában:

Bár a Cassini fő célpontja a Szaturnusz volt, a szerkezet a gázbolygó holdjait is megvizsgálta. A kutatók érdeklődését két helyi objektum, a Titán és az Enkeládusz különösen felkeltette.

Ahogy a szonda egyre több és több adatot gyűjtött az égitestekről, a szakértők egyre biztosabban állíthatták: akár az élet is megjelenhetett ezeken a holdakon. Éppen ezért a jövőben a Titán és az Enkeládusz remek célpontjai lesznek az újabb misszióknak.

Folyadékban gazdag a Titán

A Titán a Szaturnusz legnagyobb kísérője, és az egyetlen hold a Naprendszerben, melynek sűrű a légköre. Sokáig éppen ez a különleges atmoszféra akadályozta a csillagászokat abban, hogy alaposabban is elemezzék az objektum felszínét. Aztán jött a Cassini – illetve a hozzá tartozó leszállóegység, a Huygens.

Az űrszonda 2004-ben érkezett meg az égitesthez, a lander pedig 2005 januárjában szállt le az objektumon – utóbbi küldetés végül nem lett teljesen sikeres. A két szerkezetnek köszönhetően a szakértők számtalan meglepő dolgot ismerhettek meg az emberi szemmel igen lenyűgöző, de egyben kísérteties Titánról.

A Cassini például nem csupán dűnéket és sivatagokat fedezett fel a holdon, hanem az árapály nyomát, magas hegyeket, valamint hatalmas szénhidrogén-tavakat és -folyókat is.

Utóbbiak párolgásukkal hatalmas felhőket, majd esőzéseket hoznak létre.

Az eszköz még az objektum légkörét is elemezte, melyben több szerves vegyületet is talált. A molekulák között akad olyan is, mely elősegítheti az élet kifejlődését.

A Titán megfigyelésének egyik legfontosabb eredménye a metán- és etántavak létének alátámasztása. Korábban egyetlen idegen égitesten sem mutatták ki folyadékok jelenlétét, a holdon viszont rengeteg folyékony felületet azonosítottak.

[sc_cts_position slug="article010" clear="1"]A Titán egyik metántava, a Ligeia Mare Kép: NASA/JPL-Caltech/ASI/Cornell

Sőt, a Cassini és a Huygens elemzései azt is felfedték, hogy a mélyben, megközelítőleg 55-80 kilométerrel a felszín alatt, egy víz- és ammóniaalapú óceán is rejtőzködik. Az óriási folyadéktömeg mellett ráadásul egyéb, a földi éle létrejöttében fontos szerepet játszó anyagok is jelen vannak.

A Cassini az évek során fokozatosan derítette fel, hogy, bár a holdon elképesztő hideg uralkodik – az átlagos felszíni hőmérséklet mintegy -179 Celsius-fok – a Titán így is meglepően sokban hasonlít a Földre. Az űrszonda munkájának köszönhetően olyan bizonyítékok született, melyek azt igazolják, hogy az égitesten adottak a körülmények a kezdetleges létformák kialakulásához.

Nem véletlen, hogy néhány szakértő úgy véli, érdemes lesz a jövőben embereket is küldeni a lakhatónak tűnő objektumra – már csak azért is, mert a Titán bővelkedik az energiaforrásokban.

Jég alatti ökoszisztéma az Enkeláduszon?

Az Enkeládusz egy meglehetősen kicsi objektum, sugara nagyjából 250 kilométeres. A holdról már korábban is viszonylag sokat tudtak a kutatók, például azt, hogy külsejét vízjég borítja, a felszínformáló erői pedig még a közelmúltban is aktívak lehettek. 2005-ben azonban a Cassini elkezdte árnyalni a parányi égitestről kialakított képet.

A szonda első nagy felfedezése az volt, hogy az Enkeládusz gejzírjei vízpárát és jégszemcséket lövellnek a hold atmoszférájába, illetve az objektum környezetébe. Később a Cassini az égitest déli pólusánál felszálló hőt és eltorzult krátereket is azonosított – ezek az égitest geológiai aktivitásának jelei.

Ekkor vált biztossá: az Enkeládusz jégpáncéljának mélyén forró kőzetek helyezkednek el.

Egy 2008-as elrepülés azt is megmutatta, hogy a hold légkörében nem csupán víz, hanem szén-monoxid, szén-dioxid, metán és meglepően sok egyéb szerves vegyület is megtalálható.

Egy évvel később a Cassini egy felszín alatt fekvő óceán nyomát is felfedezte – a szerkezet az égitest környékén sós jégdarabokra bukkant, melyek csak az Enkeládusz mélyéről kerülhettek oda. 2015-ben az űreszköz tovább vizsgálta a hold gejzírjeit, újabb információkkal támasztva alá a rejtett óceán létezését.

Az Enceládusz északi sarka Kép: NASA/JPL-Caltech/Space Science Institute

Ugyanezen év légköri elemzése szilícium-dioxidot mutatott ki. Ez a vegyület a Földön a forró kőzetek és a víz reakciójával jön létre.

A folyamat során olyan tápanyagok keletkeznek, melyeket bizonyos mikroorganizmusok képesek hasznosítani.

Bolygónkon az úgynevezett hidrotermális kürtőknél figyelhető meg a jelenség: a víz befolyik a repedésekbe, reakcióba lép a felhevült kőzetekkel, majd visszaáramlik. A földi kürtőknél meglepően sokszínű ökoszisztéma alakult ki.

Azóta a Cassini a hidrogén jelenlétét is igazolta. Az elem volt a hidrotermális kürtők működésének utolsó hiányzó feltétele.

Az űrszonda adataival mára a kutatók kijelenthetik: mai tudásunk szerint a parányi objektumon, ha csak kezdetleges formában is, de létrejöhetett az élet.

Minden, amit a Cassiniről tudni érdemes

A Cassini kalandjai során nem csak a potenciális idegen létformák nyomai után kutatott, hanem egyéb értékes felfedezéseket is tett. A héten részletesebben is beszámolunk az űrszonda eredményeiről és a Nagy Fináléról.

A Cassinivel kapcsolatos cikkeket erre a linkre kattintva olvashatja majd.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.