Coral outcrop on Flynn Reef
Tudomány

A korallok megóvásáért küzd egy ausztráliai magyar kutató

Lugosi Péter
Lugosi Péter

2017. 09. 10. 14:00

A Dr. Torda Gergely, az ausztrál James Cook Egyetem és az Ausztrál Tengertudományi Intézet munkatársa által vezetett nemzetközi csapat szerint azonnali vizsgálatokra van szükség, hogy felmérjük, túlélhetik-e a korallok a klímaváltozást.
Korábban a témában:

Az utóbbi években a Nagy-korallzátony elképesztő sérüléseket szenvedett: a zátony hatalmas területen fehéredett ki, sok helyen pedig már visszafordíthatatlan a pusztulása.

Bár a fehéredést egy-egy természetes folyamat, például az erősebb El Niño is kiválthatja, a zátonyt elsősorban az emberi tevékenység fenyegeti. A legnagyobb probléma minden bizonnyal a globális felmelegedés.

A virágállatok rendkívül érzékenyek a környezet változásaira, a tenger hőmérséklete, sótartalma és tisztasága, valamint a napsugárzás egyaránt fontos a számukra. Ha valamelyik tényező akár kicsit is módosul, a kőkorallok kifehérednek. A folyamat során az élőlények kilökik magukból azokat a zooxanthellákat, melyek egyedi színüket adják.

A szimbiotikus algák a virágállatoktól védelmet és anyagcsere-folyamatokból származó végtermékeket – például nitrogént – kapnak, cserébe pedig megtisztítják a gazdaállataikat és előállítják a korallok táplálékának alapanyagait.

Kifehéredett korall Kép: Wikipedia

Amennyiben a fehéredést kiváltó stresszhatás nem túl jelentős és hosszú, a korallok képesek regenerálódni. Bizonyos esetekben azonban a fehéredés tartósabb ideig fennáll.

A korallok tápanyagaik túlnyomó részét az algáktól szerzik, ezért egy idő után az élőlények belepusztulnak a fehéredésbe.

Mivel a hermatipikus korallok által felépített zátonyok a tengeri ökoszisztéma elengedhetetlen szereplői – védelmet, oxigént és táplálékot is nyújtanak -, eltűnésük az egész táplálékláncra katasztrofális hatással lehet. Így megóvásuk kiemelten fontos feladat.

Akad azonban egy probléma: egyelőre nem tudjuk, hogy miként lehetne megvédeni őket, ugyanis nem ismerjük azokat a folyamatokat, melyekkel az élőlények a környezeti változások ellen küzdenek.

Alig ismerjük a működésüket

A közelmúltban a Nature Climate Change folyóiratban jelent meg egy tanulmány, melynek vezető szerzője Torda Gergely volt. A publikáció egy olyan workshopnak köszönhetően született meg, melyen 11 intézet 22 biológusa vett részt.

A tanulmányban a szakértők kihangsúlyozzák: azonnali vizsgálatokra van szükség, hogy felmérjük, miként alkalmazkodnak a korallok a klímaváltozáshoz.

A csapat összesen 8 kutatási javaslatot ismertetett, melyekkel megérthetjük a virágállatok megküzdési képességeit, és így a megóvásukhoz is közelebb kerülhetünk.

Philip Munday, a Coral CoE, azaz az Ausztrál Tudományos Tanács korallkutató központjának munkatársa szerint hiányos a tudásunk azzal kapcsolatban, hogy a korallok milyen gyorsan tudnak megbirkózni a környezet átalakulásával, illetve, hogy milyen mechanizmusokkal igyekeznek alkalmazkodni a változásokhoz.

Mivel a globális felmelegedéssel számtalan olyan hatás jár, melyet egyelőre nem tudunk elkerülni, egyéb módon kell segítenünk a korallzátonyokon.

Elég nagy a tehetetlenség a klímarendszerben ahhoz, hogy a közeljövőben ne legyünk képesek megakadályozni a zátonyokat érintő éghajlati zavarokat

– mondta Line Bay, az Ausztrál Tengertudományi Intézet szakértője. A kutató hozzátette, amíg nem tudjuk csökkenteni a kibocsátást és visszafordítani a hosszú távú felmelegedést, más megoldásokat kell találnunk az állatok megmentésére.

Timothy Ravasi és Manuel Aranda, az Abdullah Király Műszaki és Tudományegyetem munkatársai felhívták a figyelmet: az óra ketyeg.

“Az elmúlt két év során a Nagy-korallzátony jelentős korallveszteségeket szenvedett. Annak megértése, hogy milyen mechanizmusok teszik lehetővé a korallok számára az óceán felmelegedésével való megbirkózást, egyre fontosabb, ha segíteni akarunk ezeknek az ökoszisztémáknak” – állapították meg a szakértők.

Az új tanulmány elsősorban a zátonyépítő korallokra fókuszál. Ezen telepek elvesztése nem csak a tengeri biodiverzitást, de az embereket is súlyosan érintheti. A zátonyok ugyanis amellett, hogy élelmet biztosítanak a part menti közösségeknek, bizonyos mértékig a természeti katasztrófák ellen is védenek.

Tanulmányunk kulcsfontosságú feladatokat és megközelítéseket tűz ki a cél elérésének érdekében. Itt a cselekvés ideje, ugyanis a korallzátonyok megmentési lehetőségének ablaka gyorsan becsukódik

– jelentette ki Torda Gergely.

A magyar szakértő a Szent István Egyetemen szerzett mesterdiplomát. A kutató 2006-2008 között a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpont és Botanikai Intézet munkatársa volt, majd 2009-ben kezdett bele a doktori képzésbe a James Cook Egyetemen, ahol 2013-ban szerzett PhD fokozatot.

(Via: CoralCoE)

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2017. június 6.
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke azonnali kérdésre válaszol az Országgyűlés plenáris  ülésén 2017. június 6-án.
MTI Fotó: Kovács Tamás
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.