Tudomány

Még durvább csapásokra számíthat az Egyesült Államok

A Harvey hurrikán pusztítását látva nehéz elhinni, hogy lehet még rosszabb. Pedig lehet és lesz is a klímaváltozás következményeként – amit épp az amerikai elnök tat mesebeszédnek.

Donald Trump amerikai elnök egy percig nem titkolta, hogy a környezetvédelem nem szívügye, kis túlzással: nem vesz tudomást a globális felmelegedés tényéről, a várható hatásokról szóló tanulmányokat handabandának tartja. Június 1-jén pedig bejelentette: az Egyesült Államok kilép az egyébként óriási sikerként értékelt globális klímavédelmi egyezményből.

Ezzel egyébként Nicaraguával és Szíriával került egy platformra, a világ összes többi országa komolyan veszi a fenyegetést és hajlandó tenni ellene azzal, hogy érdemi kibocsátás-csökkentést vállal a párizsi klímamegállapodás keretében.

Aztán eljött az idei hurrikánszezon – Trump elnöksége alatt az első – és a természet KO-val küldte padlóra az amerikai elnök álláspontját. A Harvey már 33 halálos áldozatot szedett, Texas állambeli Houston nagy része víz alá került, tízezrek veszítették el otthonukat, a hurrikán pedig már a szomszédos Louisiana államot is elérte, és úton van a következő hatalmas vihar. A pusztításról és az elkeseredett küzdelemről itt olvashat részleteket.

No, de mi köze a klímaváltozásnak Harveyhoz?

Az éghajlatváltozás hatására egyre erősebb trópusi viharok pusztítanak világszerte, és a helyzet a jövőben – évtizedek tendenciájaként – még rosszabb lesz

– erősíti meg a 24.hu-nak Mika János éghajlatkutató, az Eszterházy Károly Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára.

Iszonyatos erejű trópusi ciklon

A legjobb, ha az elején kezdjük. A karibi térségben hurrikánnak, Délkelet-Ázsiában tájfunnak nevezett légköri jelenségek a trópusi ciklonok, keletkezésükhöz hatalmas, meleg vízfelszín szükséges. Trópusi tengerek felett születnek az Egyenlítőtől mindkét irányban az 5. és a 20. szélességi kör között.

A meleg, páradús levegő a magasba emelkedik, a Coriolis-erő hatására forogni kezd, mígnem több száz kilométer átmérőjű zivatarfelhő-örvények jönnek létre. (Az Egyenlítő közvetlen közelében azért nem keletkeznek, mert ott csekély a Coriolis-erő.)

Mindaddig trópusi viharnak tekintjük őket, míg a bennük uralkodó szél meg nem haladja a 120 km/órás sebességet. Ezután viszont már hurrikánnal állunk szemben, amelynek szélsebessége a 250-350 km/órát is elérheti.

Fotó: Getty Images/Joe Raedle

A trópusi ciklon állandó mozgásban van, és amíg a meleg, nedves levegőből elég utánpótlást nyer, folyamatosan növekszik és erősödik. Ebből következően viszont ha szárazföld illetve hidegebb vízfelület fölé ér, veszít energiájából és idővel elenyészik. Ám előtte még embertelen pusztításra képes a partvidéken, ennek vagyunk tanúi az Egyesült Államok délkeleti részén.

Három fronton támad

Ami a hurrikán pusztítását illeti, három tényezővel kell számolni:

  • A brutális szél okozta károk.
  • Az erős szél hatalmas hullámokat kelt, amelyek elöntik a szárazföldet – ezt nevezzük vihardagálynak, előfordulhatnak akár 8-10 méteres hullámok is – gyakorlatilag a szél „kifújja” a tengervizet a partra.
  • A trópusi ciklon komoly mennyiségű csapadékot szállít, özönvízszerű esővel árasztja el a földet

– sorolja Mika János.

Ez utóbbi a Harvey kapcsán különösen érdekes: az amerikai meteorológiai szolgálat miatta egészítette ki két új színnel csapadéktérképét . Eddig a maximális érték a maximum 380 mm vagy a feletti csapadékmennyiséget jelentette – most viszont már van egy 500-760 mm, és egy 760 mm-t meghaladó kategória is. Korábban nem volt rá szükség, de Harveyból most Dayton közelében közel 1000 milliméternyi eső hullott rövid idő alatt, 15 másik térségben is megközelítette vagy elérte a 760 millimétert.

Az összehasonlítás kedvéért: Magyarország legcsapadékosabb vidéke az Őrség, itt évi átlagban mintegy 800 milliméternyi hullik.

Több nem lesz, csak erősebb

És itt jön a képbe a klímaváltozás. Az elmúlt évtizedek és az ugyancsak évtizedekre előremutató klímamodellek mind azt támasztják alá, hogy a globális felmelegedés hatására egyre durvább trópusi viharok fognak kialakulni.

A számuk összességében nem növekszik, marad az évi 14-21 hurrikán, ám ezen belül több lesz a nagy pusztítást okozó, aktív, komoly szélerősséggel lecsapó vihar

– mondja az éghajlatkutató.

Fotó: AFP/NOAA-NASA GOES Project

Az erősebb hurrikánok nemcsak nagyobb pusztítást okoznak a partvidéken, hanem tovább megmarad az energiájuk is, magyarul hosszabb ideig tombolnak, messzebbre jutnak a szárazföldön. A mérsékelt égövre hurrikánként így sem fognak eljutni, de Észak-Amerika beljebb fekvő területeinek lakói mindenképp találkozni fognak olyan hurrikánnal, ami addigra erőteljes mérsékeltövi ciklonná „szelídül”.

Teljesen logikus: emelkedik a tenger hőmérséklete, ezért megnő a hurrikán energiáját adó feláramlás is. A melegebb levegő pedig még több vízpárát képes magába foglalni és szállítani.

Nem vagyunk tehetetlenek

Mika János fontosnak tartja kiemelni: a hurrikán okozta károk mértéke, a természet elemi dühöngésén túl, függ az úgynevezett kitettségtől illetve sérülékenységtől is.

  • Az előbbi természetföldrajzi kérdés: a domboldalra épült házakat, városrészeket például földcsuszamlás veszélyezteti heves esőzések során, míg az ártérben, „mélyedésekben” élőket az elöntés fenyegeti.
  • A sérülékenység társadalomföldrajzi meghatározottság: katasztrófa idején milyen az információáramlás, milyen a házak minősége, építőanyaga, a lakosoknak milyen lehetőségeik vannak a menekülésre?

A természet erejét az ember ma még nem képes szabályozni, de fenti két tényezőn keresztül lehetséges a beavatkozás, az előrelátó, tudatos szervezés, amivel csökkenthetők a károk és életeket lehet megmenteni.

Kiemelt kép: Getty Images/Scott Olson

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik