SUGAR LAND, TX - AUGUST 31: Homes are surrounded by floodwater after torrential rains pounded Southeast Texas following Hurricane and Tropical Storm Harvey on August 31, 2017 in Sugar Land, Texas. Harvey, which made landfall north of Corpus Christi August 25, has dumped nearly 50 inches of rain in and around areas Houston.   Scott Olson/Getty Images/AFP
Tudomány

Még durvább csapásokra számíthat az Egyesült Államok

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2017. 09. 01. 19:58

A Harvey hurrikán pusztítását látva nehéz elhinni, hogy lehet még rosszabb. Pedig lehet és lesz is a klímaváltozás következményeként – amit épp az amerikai elnök tat mesebeszédnek.
Korábban a témában:

Donald Trump amerikai elnök egy percig nem titkolta, hogy a környezetvédelem nem szívügye, kis túlzással: nem vesz tudomást a globális felmelegedés tényéről, a várható hatásokról szóló tanulmányokat handabandának tartja. Június 1-jén pedig bejelentette: az Egyesült Államok kilép az egyébként óriási sikerként értékelt globális klímavédelmi egyezményből.

Ezzel egyébként Nicaraguával és Szíriával került egy platformra, a világ összes többi országa komolyan veszi a fenyegetést és hajlandó tenni ellene azzal, hogy érdemi kibocsátás-csökkentést vállal a párizsi klímamegállapodás keretében.

Aztán eljött az idei hurrikánszezon – Trump elnöksége alatt az első – és a természet KO-val küldte padlóra az amerikai elnök álláspontját. A Harvey már 33 halálos áldozatot szedett, Texas állambeli Houston nagy része víz alá került, tízezrek veszítették el otthonukat, a hurrikán pedig már a szomszédos Louisiana államot is elérte, és úton van a következő hatalmas vihar. A pusztításról és az elkeseredett küzdelemről itt olvashat részleteket.

No, de mi köze a klímaváltozásnak Harveyhoz?

Az éghajlatváltozás hatására egyre erősebb trópusi viharok pusztítanak világszerte, és a helyzet a jövőben – évtizedek tendenciájaként – még rosszabb lesz

– erősíti meg a 24.hu-nak Mika János éghajlatkutató, az Eszterházy Károly Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára.

Iszonyatos erejű trópusi ciklon

A legjobb, ha az elején kezdjük. A karibi térségben hurrikánnak, Délkelet-Ázsiában tájfunnak nevezett légköri jelenségek a trópusi ciklonok, keletkezésükhöz hatalmas, meleg vízfelszín szükséges. Trópusi tengerek felett születnek az Egyenlítőtől mindkét irányban az 5. és a 20. szélességi kör között.

A meleg, páradús levegő a magasba emelkedik, a Coriolis-erő hatására forogni kezd, mígnem több száz kilométer átmérőjű zivatarfelhő-örvények jönnek létre. (Az Egyenlítő közvetlen közelében azért nem keletkeznek, mert ott csekély a Coriolis-erő.)

Mindaddig trópusi viharnak tekintjük őket, míg a bennük uralkodó szél meg nem haladja a 120 km/órás sebességet. Ezután viszont már hurrikánnal állunk szemben, amelynek szélsebessége a 250-350 km/órát is elérheti.

LADY LAKE, FL - FEBRUARY 03:  Shawn Tooley (L) and Jim Tooley try to recover items from their mothers destroyed home after a tornado passed through the area February 3, 2007 in Lady Lake, Florida. Thunderstorms moved through the area on Friday bringing at least one tornado that killed a minimum 20 people.  (Photo by Joe Raedle/Getty Images)
Fotó: Getty Images/Joe Raedle

A trópusi ciklon állandó mozgásban van, és amíg a meleg, nedves levegőből elég utánpótlást nyer, folyamatosan növekszik és erősödik. Ebből következően viszont ha szárazföld illetve hidegebb vízfelület fölé ér, veszít energiájából és idővel elenyészik. Ám előtte még embertelen pusztításra képes a partvidéken, ennek vagyunk tanúi az Egyesült Államok délkeleti részén.

Három fronton támad

Ami a hurrikán pusztítását illeti, három tényezővel kell számolni:

  • A brutális szél okozta károk.
  • Az erős szél hatalmas hullámokat kelt, amelyek elöntik a szárazföldet – ezt nevezzük vihardagálynak, előfordulhatnak akár 8-10 méteres hullámok is – gyakorlatilag a szél „kifújja” a tengervizet a partra.
  • A trópusi ciklon komoly mennyiségű csapadékot szállít, özönvízszerű esővel árasztja el a földet

– sorolja Mika János.

Ez utóbbi a Harvey kapcsán különösen érdekes: az amerikai meteorológiai szolgálat miatta egészítette ki két új színnel csapadéktérképét . Eddig a maximális érték a maximum 380 mm vagy a feletti csapadékmennyiséget jelentette – most viszont már van egy 500-760 mm, és egy 760 mm-t meghaladó kategória is. Korábban nem volt rá szükség, de Harveyból most Dayton közelében közel 1000 milliméternyi eső hullott rövid idő alatt, 15 másik térségben is megközelítette vagy elérte a 760 millimétert.

Az összehasonlítás kedvéért: Magyarország legcsapadékosabb vidéke az Őrség, itt évi átlagban mintegy 800 milliméternyi hullik.

Több nem lesz, csak erősebb

És itt jön a képbe a klímaváltozás. Az elmúlt évtizedek és az ugyancsak évtizedekre előremutató klímamodellek mind azt támasztják alá, hogy a globális felmelegedés hatására egyre durvább trópusi viharok fognak kialakulni.

A számuk összességében nem növekszik, marad az évi 14-21 hurrikán, ám ezen belül több lesz a nagy pusztítást okozó, aktív, komoly szélerősséggel lecsapó vihar

– mondja az éghajlatkutató.

This NOAA-NASA GOES Project image obtained November 24, 2016, shows Hurricane Otto at 1611 UTC over Central America.
Costa Rica declared a national emergency late November 23, hours ahead of the arrival of a hurricane threatening its Caribbean coast and northern towns. / AFP PHOTO / NOAA-NASA GOES Project / Handout / RESTRICTED TO EDITORIAL USE - MANDATORY CREDIT AFP PHOTO /NOAA-NASA GOES PROJECT  - NO MARKETING - NO ADVERTISING CAMPAIGNS - DISTRIBUTED AS A SERVICE TO CLIENTS
Fotó: AFP/NOAA-NASA GOES Project

Az erősebb hurrikánok nemcsak nagyobb pusztítást okoznak a partvidéken, hanem tovább megmarad az energiájuk is, magyarul hosszabb ideig tombolnak, messzebbre jutnak a szárazföldön. A mérsékelt égövre hurrikánként így sem fognak eljutni, de Észak-Amerika beljebb fekvő területeinek lakói mindenképp találkozni fognak olyan hurrikánnal, ami addigra erőteljes mérsékeltövi ciklonná „szelídül”.

Teljesen logikus: emelkedik a tenger hőmérséklete, ezért megnő a hurrikán energiáját adó feláramlás is. A melegebb levegő pedig még több vízpárát képes magába foglalni és szállítani.

Nem vagyunk tehetetlenek

Mika János fontosnak tartja kiemelni: a hurrikán okozta károk mértéke, a természet elemi dühöngésén túl, függ az úgynevezett kitettségtől illetve sérülékenységtől is.

  • Az előbbi természetföldrajzi kérdés: a domboldalra épült házakat, városrészeket például földcsuszamlás veszélyezteti heves esőzések során, míg az ártérben, „mélyedésekben” élőket az elöntés fenyegeti.
  • A sérülékenység társadalomföldrajzi meghatározottság: katasztrófa idején milyen az információáramlás, milyen a házak minősége, építőanyaga, a lakosoknak milyen lehetőségeik vannak a menekülésre?

A természet erejét az ember ma még nem képes szabályozni, de fenti két tényezőn keresztül lehetséges a beavatkozás, az előrelátó, tudatos szervezés, amivel csökkenthetők a károk és életeket lehet megmenteni.

Kiemelt kép: Getty Images/Scott Olson

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2017. június 6.
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke azonnali kérdésre válaszol az Országgyűlés plenáris  ülésén 2017. június 6-án.
MTI Fotó: Kovács Tamás
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.