Tudomány

Borostyán őrizte meg a 100 millió éves virágokat

Mianmarból került elő az a hét, tökéletes állapotban konzerválódott virág, melyek 100 millió éven át vártak borostyánba zárva a felfedezésre. A szakértők szerint a maradványok egy kréta kori fenyőerdőből származnak.

Az új tanulmányban a kutatók azt írják, nem lehetetlen, hogy a virágokat egy dinoszaurusz sodorta le a fákról. George Poinar Jr, az Oregoni Állami Egyetem munkatársa hozzátette, az állatok ágakat törhettek le, emiatt a virágok egy araukária gyantás kérgére hullhattak. A gyanta később megszilárdult, így borostyánként őrizte meg a leleteket.

Az araukária fák a kaurifenyőkkel állnak rokonságban, melyek ma Új-Zélandon és Ausztráliban találhatóak, a kaurifenyők pedig egyedi gyantát termelnek, amely ellenáll a mállásnak

– mondta a kutató.

Az ősi virágok meglehetősen parányiak, mindössze 3,4-5 milliméter átmérőjűek. Éppen ezért a szakértők mikroszkóp segítségével tudták csak elemezni a maradványokat.

Poinar szerint a gyanta olyan jól konzerválta a növényi részeket, hogy tűnt, mintha éppen akkor szedték volna őket a kertben.

A virágok egy korábban ismeretlen fajtól, a Tropidogyne pentapterától származnak, amely a Cunoniaceae családba tartozott. Az élőlény formája és erezete a mai Ausztráliában és Pápua Új-Guineában előforduló Ceratopetalumokéra emlékeztethetett.

A kutatók úgy vélik, hogy a virágoknak azelőtt kellett a gyantába ragadnia, hogy az őskontinens Gondvána feldarabolódott volna. Ez ugyanis magyarázatot ad arra, hogy a maradványok miért Mianmarban, Ausztráliától távol kerültek elő. A mai Mianmar a paleozoikum és a mezozoikum alatt vált le a hatalmas földrészről, majd sodródott északra.

Az ország és környéke egyébként bővelkedik a borostyánban konzerválódott leletekben. A régióban találtak már ősi gyíkoktól, rovaroktól, sőt, madaraktól származó leleteket is.

(IFLScience)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik