A kutatók szerint először sikerült kannibál szertartásra utaló nyomokat találniuk egy a paleolitikumból, azaz az őskőkorszakból származó maradványon. Ezen időszak volt az emberiség leghosszabb periódusa – történetük mintegy 99,5 százalékát fedi le -, jellemzője pedig a pattintott kőeszközök használata, a tudatos kő- és csonteszközök készítése volt. A paleolitikum 2,6 millió éve kezdődött és 11 500 éve ért véget az újkőkorszak, azaz a fejlettebb eszközök használatának megindulásával.
A paleolitikum kései korszakának művészetét már sokat tanulmányozták – gondoljunk csak a barlangrajzokra, a kővésetekre, vagy éppen a neandervölgyiek alkotásaira. Silvia Bello, a Londoni Természettudományi Múzeum paleoantropológusa szerint a tárgyak bevágását tipikusan modern viselkedésnek tartják, egy fajunkra jellemző új kifejezésmódnak.
Egészen mostanáig azonban – egyetlen franciaországi koponyát leszámítva – nem találtak olyan őskőkori emberi csontokat, melyeken metszetek lettek voltak.
Szándékosan vágták meg
Új tanulmányukban a Bello vezette szakértők az írják, a 12-17 000 évvel ezelőtti európai kultúra, az úgynevezett magdaléni kultúra leleteit elemezték. Ezen időszakból több olyan maradvány is előkerült már, melyeken kannibalizmusra utaló nyomokat – például húsfeldolgozással keletkezett vágásokat – azonosítottak.
A csapat elsősorban a délnyugat-angliai Gough-barlang, a magdaléni kultúra egyik legjelentősebb lelőhelyének csontjaira összpontosított. A 17 700 éves helyszínen korábban több bizarr tárgy is előkerült, többek közt emberi koponyákból készített kupák.
Egy, a Gough-barlangban 1987-ben felfedezett jobb alkarcsonton nem csupán a kannibalizmus jeleit hordozza magán, hanem furcsa cikkcakkos bemetszéseket is. A kutatók korábban nem tudták megállapítani, hogy ezek valamiféle művészetről, vagy egyszerűen a húsfeldolgozásról árulkodnak.
A szakértők a közelmúltban különböző mikroszkópos technikákkal vizsgálták meg a csonton talált 87 vágást, majd elkészítették a sérülések háromdimenziós modelljét. Ezután a csapat összehasonlította az eredményeket ló- és nyúlcsontokon azonosított díszítésekkel, illetve emberi és állati maradványokon felfedezett húsfeldolgozástól eredeztethető vágásokkal.
A csonton található módosítások ismétlődése arra utal, hogy a metszések célzott komponensei voltak egy szimbolikus jelentésekben gazdag kannibál gyakorlatnak
– mondta Bello. Az új elemzés az eddigi legmeggyőzőbb bizonyítéka annak, hogy a Gough-barlangi maradvány egy szertartás nyomait hordozza magán.
Mivel a jelképek üzenetét számtalan tényező befolyásolhatja, a szakértők egyelőre nem tudják pontosan, hogy a szimbólumok mit is jelentenek.
Bello következő célja az, hogy több magdaléni kultúrárhoz kapcsolódó lelőhelyet is megvizsgáljon hasonló alkotások után kutatva.
