Tudomány

Tűzzel-vassal harcolunk egy baktérium ellen

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2017. 08. 06. 12:00

Európában már megjelent, hazánk még nem fertőzött, de ez csak idő kérdése. Akár egy külföldről behozott szál virággal Magyarországra szabadíthatjuk a baktériumot.
Korábban a témában:

A Xylella fastidiosa baktérium növényekre jelent komoly veszélyt. Az amerikai kontinensről származik, Európába sok más idegenhonos károsítóhoz hasonlóan a nemzetközi áruszállítás révén érkezett. Rá is igaz, ami általában az inváziós fajokra: kiválóan érzi magát új hazájában, ezért rohamosan képes terjedni, miközben felmérhetetlen károkat okozhat.

Előbbi oka az inváziós fajoknál általában, hogy az új környezetben nincsenek természetes ellenségeik, utóbbi pedig azért gyakori, mert a növényekben nem alakult ki ellenálló képesség a jövevények ellen, a termelők és a lakosság számára pedig nem áll rendelkezésre védekezési technológia a kártétel kivédésére.

Szőlőt, cseresznyét, mandulát…

A baktériumot az öreg kontinensen először Dél-Olaszországban azonosították 2013-ban, évszázados olajfák tömeges elpusztításával okozott jelentős kárt. Azóta felbukkant már Németországban, Korzikán, Dél-Franciaországban, a spanyolországi Valencia tartományban, és a három nagy Baleár-szigeten: Mallorcán, Ibizán és Menorcán.

Az utóbbi területen olyan széleskörű a fertőzöttség, hogy a hatóságok elrendelték több száz, a baktériumra fogékony növény kereskedelmi és magáncélú kivitelének tilalmát. Még a kiutazók csomagjait is szigorúan átvizsgálják.

És már nem csak az olajfák vannak veszélyben, 2013 óta a Xylella fastidiosa Európában megtámadott már többek között cseresznyét, mandulát, levendulát, rozmaringot és egyes dísznövényeket, például leandert.

Magyarországon a növényvédelmi hatóság szakemberei 2013-tól folyamatosan keresik esetleges előfordulását, de eddig szerencsére még nem találkoztak vele.

Az idegenhonos károsítókkal való szomorú tapasztalatok szerint viszont ami késik, nem múlik, előbb-utóbb nálunk is felbukkan

– mondja a 24.hu-nak Jordán László, a NÉBIH növény-, talaj- és erdővédelmi elnökhelyettese.

A picture shows olive trees infected by the bacteria "Xylella Fastidiosa" on February 11, 2016 in Gallipoli near Lecce in the Puglia region.





















 / AFP PHOTO / TIZIANA FABI
TIZIANA FABI / AFP

Valójában még tisztességes magyar neve sincsen e növényszáradást okozó baktériumnak. A növény faszöveti edénynyalábjaiban élve eltömi azokat, megakadályozza a víz és a tápanyag áramlását. A Xylella fastidiosa-fertőzés tünetei hasonlóak a víz stressz által okozottakhoz:

levélszél-perzselődés, levélhervadás és ágszáradás, elhalás és törpülés, súlyos fertőzéskor fapusztulás.

Egy fajról van szó, ami további alfajokra, ezeken belül is még törzsekre oszlik, és mindegyik más-más növényre “specializálódott”: egyesek az olajfára, mások szőlőre, leanderre és így tovább. Terjedését a rovarok segítik, a faszövetekből táplálkozó kabócák viszik tovább a tápcsatornájukban.

Tűzzel és vassal

Tovább fokozza a problémát a klímaváltozás is. Melegkedvelő baktériumról van szó, a hazánkban tapasztalható egyre forróbb és szárazabb nyarak optimális környezetet biztosítanak számára, növelik a kockázatot.

Hogyan lehet ellene védekezni? Tűzzel és vassal – fogalmaz Jordán László, és ezt értsük is szó szerint:

A fertőzött növényt ki kell vágni, gyökerestől kiásni, és azonnal, még a helyszínen el kell égetni. Más lehetőség nincs.

Mivel nem áll rendelkezésre a baktérium ellen növényvédő szer vagy más védekezési eljárás, óvatossági, megelőző hatósági intézkedéseket kell tenni behurcolása és terjedése ellen az érvényben lévő uniós határozatnak megfelelően. Ezek közé tartozik, hogy a beteg növény 100 méteres körzetében minden gazdanövényt meg kell semmisíteni.

Egyetlen szál óriási bajt okozhat

A Xylella elleni harcban elengedhetetlen a lakosság segítsége, együttműködése. Az elnökhelyettes elsősorban azt kéri, senki ne hozzon haza külföldi útjáról semmiféle élő növényt, még az Európai Unió területéről sem. Teljesen életszerű példa: az ember mondjuk Nápolyban nyaralva letör egy ágat valamelyik gyönyörű leanderről mondván, majd itthon kigyökerezteti az erkélyen.

De ha a növényben még tünetmentesen ott bujkál a baktérium, a hazánkban is jelen lévő kabócák révén azon a bizonyos balkonon lévő egyetlen szálról is útnak indulhat és tömegessé válhat a fertőzés.

Sok magyar hoz haza növényt

A közelmúltban a NÉBIH és a NAV közös ellenőrzést tartott a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren, kifejezetten külföldről behozott élő növényeket, növényi termékeket kerestek. A nagyságrendileg 250 utas poggyászának átvizsgálása során 50 alkalommal, vagyis az esetek 20 százalékában találtak a csomagokban élő növényt, gyümölcsöt, zöldséget.

A picture shows a dried branch of olive tree in the Pantaleo Piccinnino's grove partly infected by the bacteria "Xylella Fastidiosa" on February 10, 2016 in Caprarica near Lecce in the Puglia region.
 / AFP PHOTO / TIZIANA FABI
Fotó: TIZIANA FABI / AFP

Ebből nyolc olyan volt, amikor a fertőzésveszély miatt a hatóság diagnosztikai vizsgálatra és megsemmisítésre elkobozta a növényt, valamint a nem-honos rovarokkal szennyezett gyümölcsöket, talajt.

Kevesen tudják, de létezik egy bizonyos uniós karantén lista azokról a károsítókról, amelyek megjelenésétől tarthatunk és tartunk is – az ezek behurcolására alkalmas termékek behozatalát és forgalmazását rendelet írja elő. A listát itt olvashatja a rendelet 1. és 2. számú mellékletében. Az sem köztudott, hogy a harmadik országból tilos vagy csak növény-egészségügyi bizonyítvánnyal szabad talajt behozni – ilyennel is találkoztak a reptéren, természetesen cserepes növény “földjéről” van szó.

Tény tehát, hogy a magyar emberek szívesen hoznak haza palántákat, hajtásokat, élő növényeket külföldről, ami hihetetlenül nagy veszélyforrás. Az Unióban nincs határellenőrzés. A fertőzési kockázatok kezelése érdekében a Xylella-gazdanövények kereskedelmi forgalmazásának feltételei szigorodtak, a magáncélú növényszállításban azonban a Xylella elleni védelem egyetlen lehetséges útja a lakosság józan eszére, belátására hagyatkozni.

Itthon vegyünk növényt

Magyarországon számtalan, ellenőrzött körülmények között működő kertészet van, ahol gyakorlatilag bármilyen haszon- és dísznövényt megtalálunk. Ne kockáztassuk meg milliárdos gazdasági károk bekövetkezését, csak és kizárólag ezeken a helyeken vásároljunk, külföldről magunk semmit ne hozzunk be

– nyomatékosítja a szakember.

Fontos még az esetleges fertőzés bejelentése, sőt kötelező. Ha valaki Xylella-gyanús növénnyel találkozik, itt jelentheti be az illetékes kormányhivatalnak, de a NÉBIH munkatársai is reagálnak akár telefonon vagy e-mailen érkező megkeresésekre egyaránt. Ilyenkor kimennek az érintett területre, mintát vesznek, annak vizsgálata után pedig – ha indokolt – meghozzák a szükséges intézkedéseket a baktériumos betegség terjedésének megakadályozására.

(Kiemelt kép: Pascal Pochard Casabianca/AFP )

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2017. október 23.
Orbán Viktor miniszterelnök az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapján tartott állami ünnepségen a Terror Háza Múzeum előtt 2017. október 23-án.
MTI Fotó: Kovács Tamás
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.