Nemrégiben jelent meg hosszabb cikkünk egy mára már elfeledett úszásnemről, az úgynevezett magyar tempóról, mellyel Hajós Alfréd és Halmay Zoltán is két-két aranyérmet nyert az első olimpiákon. Hajós dunai hajósoktól leste el a technikát, amivel még ma is bármikor, bárki indulhatna világversenyeken.
Most pedig lehetőség nyílik “élesben” is kipróbálni a Duna budapesti szakaszán, egészen pontosan a Szabadság híd pesti hídfője és a Műegyetem előtti rakpart között: a Budapest Urban Games (BUG) keretein belül szeptember 2-án hivatalos Duna-átúszást rendeznek a fővárosban.
A szervezők kevesebb mint tíz perc alatt leúszták a körülbelül 330 méteres távot, ezen a szakaszon nincsenek veszélyt jelentő örvények, és a sodrás sem jelentős
– mondja a 24.hu-nak Kiss Gergely háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó, a BUG nagykövete.
Két fontos kritérium
Ettől függetlenül egyénileg senki ne próbálkozzon, a folyó budapesti szakaszán tilos az úszás, főleg egyik partról a másikra – Hogy miért?
- hajóforgalom
- sodrás
- uszadék
- örvények.
A szeptemberi versenyen első a biztonság, a hajóforgalmat természetesen leállítják, a versenyzők 25 fős csoportokban indítják, melyeket 10 mentőhajó kísér mindegyik fedélzetén 3-4, azonnali beavatkozásra kész szakemberrel.
Bár a rendezvény célja, hogy vegyük birtokba a fővárost, használjuk a Dunát, Kiss Gergely mégis azt mondja, nem úszhat bárki. Nyílt vízről van szó, itt nem elég, ha valaki jól úszik medencében. A szervezők két alapvető kritériumot állítottak: komoly vízbiztonság és nyíltvízi tapasztalat.
Mell, hát és gyors a jó taktika
Ami a Dunára javasolt úszásnemet illeti, a vízilabdázó nem javasolja, hogy a kevésbé profik pont a Duna-átúszáson próbálkozzanak új technikákkal.
Ismerem a »magyar tempót«, a vízilabdában alkalmazunk hasonló stílust, de nem ajánlom – inkább a gyorsúszást. Az ember biztonsággal, gyorsan teljesíti a távot. Jó választás a mell és a hát is, energiatakarékos, hatékony mindkettő, legfeljebb az embert jobban elsodorja a víz, és valamivel lejjebb ér partot.
A mostani Duna-átúszás helyszíne egy, a rendőrség által javasolt és speciálisan biztosított terület.
De mire is kell ügyelni az embernek folyami úszásnál?
– húzza alá a lényeget Kiss Gergely. És megfelelő vízbiztonsággal rendelkező úszónak is nagyon kell figyelnie.
Nézzük sorban.
Nagyon veszélyes lehet
A sodrás a legkevesebb, nem érdemes ellene tempózni, csak feleslegesen kimerítjük magunkat. Hagyni kell, hadd vigyen a víz, nincs abban semmi, ha akár egy kilométerrel lejjebb érünk partot.
A háromszoros olimpiai bajnok 15 évesen edzőtáborban volt Törökországban, amikor épp Boszporusz-átúszást szerveztek – komoly verseny, 6,3 kilométeres táv a tengeren. Tíz magyar ifi vízilabdás nevezett, mindannyian a középmezőny elején végeztek.
Nagyon jó volt a kondink, és szerencsésen eltaláltuk a sodrást. Azért nem volt túl megnyugtató, amikor a szervezők viccesen közölték: a víz csak 100 méter mély, a macskacápák pedig kicsik, hogy kettéharapjanak minket
– mondja a sportoló.
Az örvényeket el kell kerülni, főleg hidak lábánál találkozhatunk velük, Budapest területén képesek elragadni az embert. Ilyenkor számít a lélekjelenlét és a tüdőkapacitás. Nem szabad pánikba esni, mert megnő a szervezet oxigénfelhasználása, a rémült menekülési kísérlet végzetesen kimerítő lehet.
Az orvosság örvény ellen:
Folyamatosan figyelni kell a több mázsás, tonnás uszadékokat, és messzire elkerülni: akár a jéghegyeknél, az összetorlódott fatörmelék nagy része a víz alatt van, nem láthatjuk. Alapszabály, hogy áradás idején nem úszunk folyóban.
Végezetül Kiss Gergely kiemeli: a szeptemberi versenyen ilyenektől nem kell tartani, ez a legnyugodtabb budapesti Duna-szakasz, a vízminőséget folyamatosan ellenőrzik, és szakemberek tucatjai őrködnek a biztonság felett.
(Kiemelt kép: Budapest Urban Games)
