Tudomány

3500 éves “uzsonnás dobozt” találtak az Alpokban

24.hu
24.hu

2017. 07. 28. 15:23

3500 évvel ezelőtt a mai Svájc területén egy rettenthetetlen utazó elhagyta ételszállító dobozát. A fagynak köszönhetően a tárgy remek állapotban konzerválódott, így napjainkban a szakértők képesek voltak elemezni.
Korábban a témában:

Régészek egy csoportja a jég olvadásának köszönhetően fedezte fel a fából készült tárgyat. A lelet kémiai analízise felfedte, hogy mit is tartottak a dobozban utoljára: olyan gabonaféléket, melyekből teljes kiőrlésű kását főzhettek a bronzkori emberek.

A szerves anyagokból, például fából és bőrből készült kosarak, hordók és egyéb tárolók maradványai ritkán maradnak fenn, néhány Alpokban található régészeti lelőhelynél azonban előkerültek már efféle tárgyak. A híres Ötzi, a jégember teste mellett például két nyírfakéreg-edényt is felfedeztek. A szakértők úgy vélik, hogy a hosszú hegyi utakon kényelmesebb lehetett efféle eszközöket használni, mint agyagból létrehozott tárolókat.

Könnyen elképzelhető, hogy már a bronzkori “hegymászók” is nagy körültekintéssel választották ki felszerelésük minden egyes darabját.

Az utóbbi időkben a régészek a fokozatos felmelegedés miatt számtalan olyan leletre bukkantak, melyeket régóta jég takart. Az új kutatásban elemzett fadoboz is az olvadásnak köszönhetően került elő még 2012-ben a Lötsch-hegyen, 2650 méteres magasságban. A tárgy kerek alapját havasi cirbolyafenyőből, oldalát pedig fűzből hozták létre, a szerkezetet európai vörösfenyő-vesszőkkel fogták össze. A tárolóban rejtélyes lerakódásokat is azonosítottak.

Az Andre Carlo Colonese, a Yorki Egyetem munkatársa által vezetett kutatócsapat most új kémiai módszerekkel elemezte a dobozt. A szakértők tanulmányukban azt írják, viszonylag ritkán találni a régészeti leleteken gabonaféléktől származó lipideket, pedig az efféle növények – a búza, az árpa és a rozs – kulcsfontosságúak voltak a mezőgazdaság megjelenése után.

Colonese úgy véli, az egyik legnagyobb kihívás a régészeti lipidanalízisben a növények biomarkereinek felfedezése.

Csak nagyon kevés van belőlük, és nem őrződnek meg túl jól az ősi leletekben

– tette hozzá a kutató.

Éppen ezért voltak izgatottak a szakértők, amikor a bronzkori dobozban egy gabonafélékre jellemző lipidcsoport maradványaira bukkantak. A tárolóban talált fehérjék vizsgálata később megerősítette, hogy a tárgyban két típusú magvat, búzát, illetve árpát vagy rozsot tartottak.

Jessica Hendy, a Max Planck Humántörténelmi Tudományos Intézet kutatója szerint a gabonafélék molekuláris jelének azonosítása a korai mezőgazdaság tanulmányozására is hatással van. A felfedezés lehetővé teszi a szakértők számára, hogy meghatározzák, hol és mikor terjedtek el az ilyen növények Európában.

Colonese szerint a következő lépés az lesz, ha agyagedényekben is felfedezik a fontos összetevőket, ez ugyanis bebizonyíthatja, hogy a biomarkerek valóban jól használhatóak a korai gabonamaradványok kimutatására, amikor a régészek más módszert már nem tudnak segítségül hívni.

(Live Science)

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Illustration of a long shadow European Union flag with  a no trespassing signal
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.