Tudomány

A neandervölgyi gének meghatározhatják agyunk szerkezetét

24.hu
24.hu

2017. 07. 27. 17:10

Az amerikai Nemzeti Mentális Egészségügyi Intézet (NIMH) kutatói úgy vélik, hogy agyunk bizonyos régiói - melyek gyakran mentális rendellenességekkel állnak kapcsolatban - fajunk ősi múltjáról árulkodnak.
Korábban a témában:

Karen Berman, az intézet kutatója szerint minél több neandervölgyiekhez köthető genetikai maradványt hordoz egy személy genomja, agyának és koponyájának bizonyos részei annál inkább hasonlítanak 40 000 éve eltűnt rokonunkéra.

Különösen azokat a régiókat befolyásolhatják a neandervölgyi génváltozatok, melyek az eszközhasználatot és az objektumok vizualizációját és megtalálását segítik. Igaz, az ősi variánsok a társasági viselkedést szabályzó területekre is hatással lehetnek.

Michael Gregory, az NIMH kutatója által vezetett csapat MRI vizsgálatai azt bizonyítják, hogy a neandervölgyi örökség alapvetően meghatározhatja, hogy miként működik agyunk.

A kutatók szerint ez talán a skizofréniához és az autizmushoz hasonló rendellenességek megértésében is segíthet.

Amikor a mai emberek felmenői kivándoroltak Afrikából, találkoztak a neandervölgyiekkel. Ez a kapcsolatfelvétel gyakran szexuális érintkezéssel is járt. Távoli rokonaink agyszerkezetéről az ismert leletek alapján viszonylag sokat tudnak a kutatók – például azt is, hogy egykori rokonaink vizuális rendszere fejlettebb volt a miénknél.

Berman szerint feltételezik, hogy a neandervölgyiek a vizuális és eszközkészítési képességeikre hagyatkoztak túlélésük érdekében, nem úgy, mint a modern emberek, akik inkább a társadalmi tevékenységekre támaszkodnak.

Ez persze nem jelenti azt, hogy napjainkban fajunk agyszerkezete teljesen egységes lenne. Bizonyos emberek több neandervölgyi örökséget hordozhatnak magukban, az ő agyuk vizuális területe ezért fejlettebb lehet.

Most közvetlen neuro-képalkotási bizonyítékunk is van arra, hogy agyunkban még mindig működhet efféle kompromisszum

– tette hozzá Berman.

Gregory és Berman 221 európai származású alanytól begyűjtött mintákban elemezte a neandervölgyi génvariánsokat. A résztvevőkön MRi vizsgálatot is végeztek. Az eredmények alapján létezik olyan ősi génváltozat, amely képes javítani az agy vizuális rendszerét. A szakértők szerint a neandervölgyi örökség az agy azon területét is befolyásolhatja, amely több ismert rendellenességben is érintett.

2012-ben Berman csapata például kimutatta, hogy a genetika miként hathat az insula nevű régió formájára és funkciójára. Ezen terület abnormális fejlődése szorosan kapcsolódik az úgynevezett Williams-szindrómához, amely jellegzetesen magas szociális érzékenységgel és rossz vizuális képességekkel – azaz épp a neandervölgyiekre kevéssé jellemző tulajdonságokkal – párosul.

Berman és Gregory csapata jelenleg azon dolgozik, hogy felmérje, miként befolyásolják a gyanús genetikai változatok az insulát és a társadalmi képességekkel kapcsolatos agyi régiókat.

(NIMH)

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.