Tudomány

Nem lehetett lemosni a vért a Duna egyik kövéről

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2017. 07. 26. 10:30

Gellért püspök vére hét évig piroslott a folyó egyik kövén - lemosni nem lehetett, a papok végül elvitték.
Korábban a témában:

A későbbi Szent Gellértnek, “Pannónia első szentjének” eszébe nem volt a Magyar Királyságban letelepedni. Szülei régóta várták a gyermekáldást, mikor 980-ban végre megszületett kisfiuk, Giorgio Sagredo. Szülei féltve óvták, de a gyermek ötévesen komoly betegségbe “lázas hevületbe” esett, a doktorok tehetetlenek voltak. Édesapja és édesanyja ekkor a San Giorgio Maggiore szigeten lévő bencés kolostorba vitték azzal, ha a barátok imái megmentik, a szerzetesek közé adják.

Megmentették, Giorgio maradt a kolostorban, ahol hamar kitűnt éles eszével, tanulmányaival megelőzte kortársait. 15 éves volt, amikor apja szentföldi zarándoklatra indult, de partraszállás után egy arab támadásban életét vesztette.

Az iránta érzett tiszteletből vette fel a nevét: Gerardo, azaz Gellért.

Vihar sodorta hozzánk

Hamarosan édesanyja is elhunyt, az ifjú szerzetes lemondott dús örökségéről, és csak Istennek, az imádságnak és a tanulásnak szentelte életét. Akarata ellenére választották meg a kolostor perjeljévé, majd apátjává, lelke viszont a Szentföldre húzta zarándoklatra, térítésre. Három éve vezette a kolostort, amikor 1015-ben lemondott tisztségéről és hajóra szállt.

Egy vihar aztán már az elején eltérítette, hetekig rostokolt az adriai Szent András-sziget bencés rendházában. Itt ismerkedett meg Razina pannonhalmi apáttal, aki mindenáron próbálta őt Szent István udvarába csábítani. Végül e szavakkal győzte meg:

Fogadd hát az én tervemet, hogy téríthesd a hitetlen szíveket és megmenthesd az ördögöktől megszállott lelkeket a szent apostolok példáját követve. Erre az idõ szerint a magyar népnek van leginkább szüksége. Sehol a világon nem találsz a jelenben alkalmasabb helyet, hogy lelkeket nyerj meg az Úr számára. Én pedig kész vagyok kedvességednek mindenben segítségére lenni.

– olvashatjuk Szent Gellért legendájában.

Megvédte István örökségét

Még ekkor sem tervezett hosszabb időt eltölteni nálunk, kitérőnek tekintette a magyarországi utat a Szentföld előtt. A királlyal Fehérvárott találkozott Nagyboldogasszony ünnepén, Gellért aznapi prédikációjának hatására István felkérte, legyen fia nevelője.

Hét évig, a herceg 15 éves koráig maradt az udvarban, eközben diplomáciai feladatokat is ellátott, megfordult például Franciaországban is.

Szolgálata leteltével a mai Bakonybélre vonult vissza, hogy a számára mindig is kedves életet élje: remeteségben, imádságban, írással foglalatoskodva. Néhány év múlva azonban, Ajtony 1028-as legyőzése után a király ismét szólította: a csanádi egyházmegye szervezésével bízta meg. Püspökként Gellért esperességre osztotta a területet, templomokat építtetett, személyesen térítette a népet. Igét hirdetett, számos csodát vitt végbe,miközben befejezte élete fő művét, a Delibaratiót.

István halála után viszont szembekerült a hatalommal. Orseolo Pétert idegenpártoló politikájáért kritizálta, Aba Sámuel pedig azzal vívta ki a szentéletű ember haragját, hogy Csanádon 50 főurat meggyilkoltatott.

Wikipedia

Megjósolta halálát

Orseolo Péter második uralkodása idején elkeseredett harcot vívott a magyar egyház önállóságáért, ennek érdekében indult 1046-ban, a Vata-féle pogánylázadás idején Vazul fiainak fogadására. Több főpappal együtt Fehérvárról igyekezett Budára, majd át a Dunán. Diósdon megéjszakázva másnap reggel Gellért misét tartott, majd könnyekre fakadva így szólt:

Testvéreim és püspöktársaim, s ti hívők, akik itt vagytok, tudjátok meg, hogy mi a mai napon a mi Urunk Jézus Krisztushoz jutunk a vértanúság koronájával az örök boldogságba.

Elmondta, álmában Jézust látta Szűz Mária ölében ülve, őket hívta áldozni saját kezéből, egyedül Benéta püspöktől vonta vissza a szentséget, tehát ő túléli a napot. A jelen lévők megbánták egymásnak bűneiket, közösen imádkoztak, majd elindultak a dunai rév felé.

Brutális módon gyilkolták meg

Gellért alacsony termetű, idős ember volt, sokat sanyargatta magát, nehéz kétkezi munkát végzett vezeklésképp, sokat járni nem tudott, kordén vitette magát. A pesti révnél Vata és öt cinkosa vetette rá magát a fegyvertelen püspökökre és társaikra, kövekkel dobálták őket. Gellért szüntelen a kereszt jelét vetette rájuk, majd a földre térdelve felkiáltott:

Uram, Jézus Krisztus, ne ródd fel nekik bűnül, mert nem tudják, mit tesznek.

A pogányok ettől még inkább megdühödtek:

… neki támadtak, és kocsiját felfordították a Duna partjára. Ott leráncigálták kocsijáról, taligára rakták és Kelenföld hegyéről letaszították. Mivel pedig még mindig lihegett, mellét dárdával átütötték; ezután egy sziklához vonszolták, és agyvelejét szétloccsantották. […] A Duna ugyan mindig meg-megáradt, arról a kőről azonban, amelyen Szent Gellért fejét összetörték, hét évig nem tudta a vért lemosni, míg végül a papok a véres követ elvitték.

Benéta püspök valóban túlélte, András hercegnek sikerült megmentenie az életét, ám a legenda szerint azon annyi keresztényt mészároltak le, hogy számukat csak egyedül Isten kegyelme tudja. Gellért teste a folyó partján feküdt másnapig, amikor is nagy sírással, gyásszal eltemették a pesti Boldogságos Szűz templomában ugyanabban a ruhában, amelyben a vértanúságot elszenvedte.

Ahány beteg csak a testét érintette vagy vérét a földről felszedte, mindenféle betegségből tüstént kigyógyult.

Gellért csanádi püspököt I. László királyunk uralkodása idején, 1083. július 26-án avatták szentté.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.