Tudomány

A gyilkos ezüst hazatért

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2017. 07. 14. 20:17

Bizonyítható módon nem tapad vér a Seuso-kincshez, de csak a XX. században és pusztán Magyarországon hét olyan halálesetet ismerünk, ami állítólag összefüggésbe hozható az ezüsttárgyakkal.
Korábban a témában:

Komoly pörgés kísérte annak idején a Seuso-kincs hét darabjának visszatérését. Miniszterelnökünk 2014 márciusának végén rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be, „hazatért Magyarország családi ezüstje”.

Többen sokallták a visszaszerzés körülbelül 4,5 milliárd forintos költségét, de minden csoda három napig tart. A lényeg, a hazánkból származó 14 darabos kollekció fele három éve itthon van.

Állítólag hét ember halt meg

Ehhez képest jóval kisebb durranás volt, amikor Orbán Viktor szerdán egy hirtelen összehívott tájékoztatón elmondta, az ezüstkincs második hét darabját is hazahozták, így teljes a kollekció. Összesen 14 darab ismert, és bár vannak további „gyanús darabok”, azokat mindeddig nem sikerült bizonyíthatóan a sorozathoz kötni.

Azt nem árulták el, most mennyit fizettünk értük, de szakértők szerint az összeg egész biztosan nem lehet alacsonyabb, mint a 2014-es ár, azaz 4,5 milliárd forint. Ha a miénk volt, miért kellett érte fizetni? Mert a bíróság nem látta bizonyítottnak a magyar állam tulajdonjogát, ezért csak akkor juthatott hozzá, amikor a tulajdonos önként eladásra szánta.

Magyar módra tényleg boldogok lehetünk, mert fáj ugyan az a becsült 9 milliárd forint, de jobban belegondolva ebből az összegből még egy valamire való stadion sem jönne ki. Itt viszont valódi műkincsekről van szó.

Budapest, 2017. július 12.
Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Baán László, a Szépmûvészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria fõigazgatója 2017. július 12-én Országház Vadásztermében, ahol a kormányfõ bejelentett, hogy Magyarországnak sikerült visszaszereznie a Seuso-kincsek páratlan fontosságú, felbecsülhetetlen leletegyüttesének második hét darabját.
MTI Fotó: Illyés Tibor
MTI/Illyés Tibor

Bonyolult ügy, de hagyjuk a politikát, az alkukat és ügyeskedést, a kincs itthon van. Nézzük inkább a XX. század utolsó évtizedeinek legrejtélyesebb bűnügyét, amelynek során:

  • hét ember meghalt;
  • felbecsülhetetlen értékű kincs jutott ki az országból valahogy valahova;
  • minden nyomozás eredménytelenül zárult.

Seuso elképesztően nagy úr lehetett

A Krisztus utáni IV. században a római Pannónia provinciában, a mostaninál nagyobb kiterjedésű, mocsaras partokkal övezett Balaton mellett, Polgárdi szőlőhegyén élt egy Seuso nevű ember. Ha minden igaz, övé volt a Kárpát-medencében valaha megtalált leghatalmasabb, 13 ezer négyzetméteres villa.

Neve germán származásra, gazdagsága nagyon magas társadalmi rangra, maguk a Seuso-kincsek pedig a császári családhoz való szoros kötelékre utalnak.

Az ezüsttárgyakon ugyanis olyan uralkodói motívumok szerepelnek, amelyek használatáért „halandó” ember az életével fizetett volna.

Valójában egy „étkészletről” van szó, az idézőjelet az indokolja, hogy fényévekben mérhető különbsége a nagyi porcelánjától.

A sorozat legjelentősebb darabja például egy kilenc kilogramm súlyú, gyönyörűen díszített ezüst tál, az úgynevezett „vadász-tál”, amelyen a Pelso (a Balaton latin neve) mellett olvasható: „Maradjanak meg neked sok évszázadon át ezek az edények, Seuso, és utódaidnak is méltón a hasznára váljanak”.

Nem tudjuk, Seuso életében vagy utána, de feltehetően egy barbár betörés indokolta, hogy a villa értékeit valaki elássa. Ennek a valakinek pedig nem volt módjában visszamenni értük, de még titkát sem oszthatta meg mással, mert a kincs a földben maradt jó másfél évezredig.

Egy fiatal srác bukkant rá

Az ezüst tárgyakra valamikor 1970-es évek második felében bukkant rá az akkor alig húszéves, amatőr kincskeresőként ismert Sümegh József Kőszárhegy környékén. Nem verte nagy dobra, amit talált, de nem is csinált belőle titkot, a falubeliek szerint több ismerősének is megmutatta őket, rajtuk keresztül és talán az Ecseri úti piacon többet el is adott belőlük.

Kis kitérő, de ismert egy érdekes történet 1944-ből, amikor egy hadnagy és egy százados hat ládát rejtett el Kőszárhegynél, a ládákat cipelő négy katonára rárobbantották az üreget, hogy tanú ne maradjon. Itt 2:55-től:

Öngyilkosság nagyon gyanús körülmények között

Visszatérve Sümegh Józsefhez, 1980. decemberében 24 éves srác katonai szolgálatának vége felé járt, amikor különleges eltávot kért. Az biztos, hogy nem hazament, később a kőszárhegyi Borbély-pincében találták meg felakasztva.

Az ügyet öngyilkosságként zárták le, ami a család szerint elképzelhetetlen volt, nemrégiben vásárolt telket, építőanyagot, családalapításon törte a fejét. Tényleg sok a gyanús részlet:

  • a halálát megelőző időszakban nem írt haza a seregből és nem látogatta családját, ami igen szokatlan volt tőle;
  • amikor látogatta meg a laktanyában, szomorúnak, gondterheltnek látták, és soha nem beszélhettek vele négyszemközt;
  • a pince felé – ahol a testét megtalálták – a friss hó három ember lábnyomát őrizte meg, míg visszafelé már csak ketten mentek.
  • nővére vérnyomokat látott a felravatalozott férfi ruháján, a mellkasánál.

A rendszerváltás után a család kérésére – mint több más katonahalállal kapcsolatban – újra elővették az ügyet, ekkor került kapcsolatba Sümegh neve a Seuso-kinccsel.

Désy Zoltán dokumentumfilmjében a tíz évvel későbbi nyomozást vezető Tonhauser László elmondta: a nyomozás adatainak 90 százaléka arra utal, hogy bűncselekmény történt, ám bizonyítani nem tudták, az ügy felderítetlen maradt.

Nagy a valószínűsége, hogy valaki vagy valakik elvették, elrabolták, kizsarolták Sümegh Józseftől a kincseket, majd megölték. Hogy ezután mi történt a tárgyakkal, nem tudjuk.

„Mérgező” disznósajt és egy akasztás

De még két embert megöltek, legalábbis két gyanús halálesetet lehet még Seuso ezüstjével kapcsolatba hozni.

Kolonics György Sümegh barátja és kollégája volt a Polgárdi melletti bányában, műszak után gyakran vállaltak fusit, tereprendezést, pinceásást. Talán egy ilyen munka alkalmával találhatták meg együtt a kincset, de ha nem is, Sümegh biztosan beszélt róla Kolonicsnak.

A helyiek szerint a férfi egy este két idegennel iszogatott a helyi, alig 200 méterre saját borospincéjétől, ahol másnap holtan találták. A hivatalos vizsgálat szerint romlott disznósajtot evett, halálának oka ételmérgezés volt.

A harmadik áldozat ugyancsak Sümegh József közeli ismerőse volt, aki a környékbeli ásatáson dolgozott: 1981 januárjában a fiatalember felakasztotta magát egy erdőben.

(Kiemelt kép: MTI/Illyés Tibor)

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Fotó: 24.hu/Fülöp Dániel Mátyás
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.