A pszichológusokból, neurológusokból és közgazdászokból álló kutatócsapat arra volt kíváncsi, hogy van-e fizikai nyoma a nagyvonalú tettek után érzett boldogságnak.
A szakértők a vizsgálat során az alanyoknak bizonyos összeget ígértek, majd két csoportra osztották be az 50 résztvevőt aszerint, hogy mit mondtak, mit kezdenének a pénzzel – az egyik csoportba azok kerültek, akik másra; míg a másikba azok, akik magukra költötték volna a pénzt. A kísérlet előtt és után is megkérdezték az alanyokat, hogy mennyire érzik boldognak magukat.
A csapat ezután megvizsgálta a résztvevők agyáról készített MRI felvételeket. A kutatók a döntéshozatallal, a nagylelkű cselekedetekkel és a boldogsággal kapcsolatos három régiót elemezte.
Az egyes területek egészen másként viselkedtek az önző és önzetlen emberek agyában. Az analízis alapján elég volt csupán ígéretet tenni a jó cselekedetre, és máris erősödött a kapcsolat a boldogsággal és a nagylelkűséggel kapcsolatos régiók közt.
Philippe Tobler, a kutatócsapat tagja szerint érdekes, hogy már a szándék is előidézheti az idegsejti átalakulást.
A jelenség megértéséhez természetesen újabb kutatásokra lesz szükség. Érdemes lesz például kideríteni, hogy lehet-e erősíteni és edzeni az agyterületek közti kapcsolatokat, és ha igen, akkor pontosan hogyan? Az is kérdéses, hogy a boldogság akkor is jelentkezik-e, ha az ember eleve azért viselkedik nagylelkűen, hogy jobban érezze magát?
