Úgy tűnik, hogy a fajnál az utódnemzésben egyetlen hímnek sokkal nagyobb szerep van, mint a jóval agresszívebb csimpánzoknál. Bár a jelenség hátterében álló tényezőket egyelőre nem sikerült feltérképezni, a szakértők szerint az ok az lehet, hogy a nőstények általában a legvonzóbb hímmel akarnak párosodni.
Surbeck kollégáival régóta foglalkozik a bonobók társadalmával, különösen a hímek és nőstények közti kapcsolatokkal. A faj rendkívül békés és egyáltalán nem agresszív, a hímek gyakran “barátságot” ápolnak a nőstényekkel. A kutatók arra voltak kíváncsiak, vajon ezek a jó kapcsolatok segítenek-e a hímeknek a párválasztás során.
A csapat 2002-2013. között fogant utódokat, összesen 24-et vizsgált meg egy, a Kongói Demokratikus Köztársaság középső részén élő populációban. Az eredményeket összehasonlították korábban publikált, csimpánzokra vonatkozó adatokkal.
A szakértők arra számítottak, hogy a nőstények szabad választása alapján kiegyensúlyozott lesz az apaság a csoportban. A vizsgálat azonban rávilágított: a nőstények többsége egyazon hímet részesítette előnyben. Az okok feltárásához további vizsgálatokra lesz szükség.
Az eredmények hátterében az is állhat, hogy a nagyobb közösségekben élő bonobóknál a kevésbé meghatározó hímeknek nincs lehetősége kettesben maradni a kiszemelt nősténnyel. Ugyanakkor a valószínűbb az, hogy a jelenség mozgatórugója egyszerűen a nőstények választása.
Langergraber szerint a csimpánzokkal ellentétben – mely fajnál az alacsony státuszú hímek is rávehetik a párosodásra a nőstényeket – a bonobóknál sokkal fontosabb a nőstények döntése.
Talán a magas rangú hímeket választják
– tette hozzá a szakember.
A kutatók elismerték: az eredmények igencsak meglepték őket. A csoport kiemelte, hogy a vizsgálatot egyetlen populációnál folytatták, ezért érdemes lesz kideríteni, hogy a jelenség más bonobóknál is megfigyelhető-e?
(Kiemelt képünk illusztráció.)
(Phys.org)
