A sűrű infrastruktúra és a magas népsűrűség miatt a városokban olyan hőszigetek alakulhatnak ki, melyektől a város akár 7,8 Celsius-fokkal is melegebb lehet, mint a növényekben gazdagabb vidéki települések. A globális felmelegedéssel ez a jelenség még súlyosabbá válhat.
Napjainkban a világ populációjának 54 százaléka él városokban, 2050-re a városi népesség 2,5 milliárddal nőhet. Az egyre sűrűbb és nagyobb városokban a hőmérséklet emelkedése komoly egészségügyi és anyagi problémákhoz fog vezetni.
Hogy érzékeltessék, milyen veszély vár a jövő nemzedékeire, a Climate Centralnál elkészített egy interaktív felületet, melyen az ember megnézheti, hogy 2100 nyarára a különböző hőmérséklet-emelkedések mellett milyen forróvá fognak válni a világ nagyobb városai. A legrosszabb forgatókönyv adatai kifejezetten félelmetesek.
Ha a legrosszabb lehetőség valósul meg, az átlagos felmelegedés 4,8 Celsius-fokos lesz. A földrajzi adottságok, valamint a hőszigetek miatt azonban bizonyos városokban nyaranként még nagyobb forróságot tapasztalhatnak.
Fővárosunkban a nyári forróság a század végére olyan lehet, mint napjainkban az Égei-tenger partján fekvő İzmirben.
Bizonyos városok olyan mértékben melegednek majd fel, hogy jelenleg nincs település, melyhez hasonlíthatnánk a forróságukat. A szudáni fővárosban, Kartúmban például a nyári átlaghőmérséklet 44,1 Celsius-fokos lesz, amennyiben nem sikerül az üvegházhatású gázok kibocsátását kordában tartani.
A Climate Central felülete is mutatja, hogy milyen fontos lenne elérni a párizsi klímaegyezmény célkitűzéseit. A tervek megvalósítása nem csupán a potenciális gazdasági károk csökkentésével, hanem emberi életek megóvásával is járhat.
