Tudomány

Ezért készítettek a rómaiak jobb betont, mint mi

24.hu
24.hu

2017. 07. 05. 14:13

A rómaiak lenyűgöző mérnöki megoldásai közül is kiemelkednek azok a betonból készült kikötők, melyek 2000 év után is stabilan állnak.
Korábban a témában:

Egy új tanulmányban a szakértők leírják, hogy mi is áll a római beton tartósságának hátterében. Mint kiderült, az építőanyag nem csupán ellenállóbbra készült, de az évszázadokkal egyre erősebb lett. Marie Jackson, a Utahi Egyetem kutatója régóta érdeklődik az ókori anyag iránt. Csapatával a közelmúltban feltérképezte a római cement kristályszerkezetét.

A modern beton általában mészkő hevítésével létrehozott portlandcementből készül. A betonban ez a kötőanyag tartja össze a kavicsdarabokat és a homokot. Nem szabad, hogy a kész építőanyag más anyagokkal reakcióba lépjen, ez ugyanis az építőanyag repedéséhez és a szerkezet károsodásához vezet – ez az oka annak, hogy a beton jóval rövidebb élettartamú, mint a természetes kőzetek.

A rómaiak betonjukat azonban egészen másként hozták létre.

Az ókorban vulkáni hamut, meszet és tengervizet kevertek össze az anyag elkészítéséhez.

Így olyan keverék jött létre, amely inkább vulkáni kőzetként, semmint aggregátumként viselkedett, így károsodás nélkül volt képes folyamatosan reakcióba lépni a környezetével. Az ötletet a rómaiak a természetben megtalálható cementált vulkáni lerakódásoktól vehették.

Jackson korábban csapatával több római kikötőben is begyűjtött anyagmintákat. A kutatók a közelmúltban különböző modern módszerekkel elemezték a római betont, így fedve fel azokat az ásványi szemcséket, melyeket az évszázadok során az anyag termelt.

Meglepő volt, amit sikerült megtalálnunk

– mondta Jackson.

Az analízisből kiderült, hogy a keverékben a sós víznek köszönhetően ritka és nehezen előállítható aluminát-tobermorit, illetve egy hozzá köthető ásvány, phillipsit termelődik. A tenger a betonkikötőben található vulkáni hamu lassú feloldásával helyet adott a kristályoknak, és ezzel a szerkezet is megerősödött.

A rómaiak olyan kőszerű betont hoztak létre, amely a tengervízzel történő nyílt kémiai kicserélődéssel erősödik

– állapította meg Jackson.

A felfedezés valóban izgalmas, hiszen úgy tűnik, a római betonban épp az ellenkező folyamat zajlott, mint ami a modern építőanyagban, melyet a sós víz súlyosan károsít. Ha sikerülne a rómaiékhoz hasonló technológiával betont készítenünk, azzal forradalmasíthatnánk az építőipart – különösen a tengerparti infrastruktúra esetében.

Sajnos a recept az idők során elveszett, így az egyetlen, amit tehetünk, hogy a kémiai összetevők alapján rekonstruáljuk az anyagot.

Amennyiben valahogy sikerülne meghatározni, hogy pontosan miként is készült a római cement, az anyagot lehetetlen lenne bárhol előállítani, hiszen a megfelelő vulkáni hamu csak bizonyos helyeken áll rendelkezésre. Igaz, korunk mérnökei talán megoldást találhatnának arra, hogy helyettesítsék a fontos összetevőt.

(Science Alert)

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Charleroi, 2017. szeptember 19.
A Ryanair ír légitársaság repülőgépei a belgiumi Charleroi repülőtéren 2017. szeptember 19-én. A cég több mint 2000 járatát törölte, ebből 143 Belgiumból induló járatot pilótahiány, a légiforgalmi irányítás kapacitásának szűkössége, a sztrájkok, a kedvezőtlen időjárás, valamint a személyzet szabadságának kötelező kiadása miatt. (MTI/EPA/Stephanie Lecocq)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.