Tudomány

Őskori koponyakultusz nyomára bukkantak

24.hu
24.hu

2017. 06. 30. 12:35

Göbekli Tepénél, a 12 ezer éves törökországi lelőhelynél került elő az a három vésett koponyatöredék, melyek egy eddig ismeretlen koponyakultuszra utalnak.
Korábban a témában:

Az antropológia a koponyakultusz számtalan változatát ismeri. Egyes csoportok varázserőt tulajdonítottak a csontoknak, mások az ősöknek akartak tisztelegni a koponyák díszítésével.

Julia Gresky, a Német Régészeti Intézet kutatója a közelmúltban kollégáival Göbekli Tepénél talált koponyatöredékeket elemzett. A koponyákon hosszanti, mély bemetszéseket fedeztek fel, sőt, az egyik lelet bal falcsontján lyukakat, illetve vörös okkerből származó nyomokat is azonosítottak.

Gresky csapatával különböző mikroszkópos technikákat használt a maradványok elemzéséhez.

A vizsgálat kimutatta, hogy a vágásokat kőeszközökkel hozták létre.

Új tanulmányukban a szakértők azt írják, kizárható, hogy a sérülések természetes módon alakultak volna ki.

A kutatók úgy vélik, a bemetszések forrása skalpolás lehet, igaz, a kisebb sérülések hústalanításra utalnak. Utóbbi egyfajta temetkezési eljárás, mely során az elhantolás előtt a holttestről természetes vagy mesterséges módon eltávolítják a húst és a szerveket.

Greskyék szerint az általuk vizsgált koponyák vagy erre a szokásra, vagy a legyőzött ellenségek megszégyenítésére utalnak. Az mindenesetre biztos, hogy a csontok az eddigi első olyan leletek, melyek arról árulkodnak, hogy miként is kezelték a halottakat Göbekli Tepénél.

A Törökországban fekvő újkőkori lelőhelyen az emberiség legkorábbi ismert körtemplomai találhatóak. A korábbi kutatások alapján a komplexum nagyjából 12 ezer éves.

(Science Daily)

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.