Tudomány

Rejtélyes, és akár halálos következményei lehetnek a zivatarnak

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2017. 06. 29. 15:46

A gömbvillámról annyit állíthatunk biztosan, hogy létezik, és súlyos égési sérülést, akár halált okozhat a vele való találkozás. Szerencsére Magyarországon elképesztő ritka jelenség.
Korábban a témában:

Ezekben a zivataros, villámlós, mennydörgős időkben az emberben fel-felrémlik egy rejtélyes, misztikus jelenség képe, a gömbvillámé. Mindenki hallott már róla, de alig vannak, akik valóban találkoztak is vele.

Néha kéknek, néha sárgásvörösnek írják le, alakja kerek vagy elnyújtott, holt lélekként lassan bolyong a szobában, vagy gyorsan cikázva füstölgő lyukat üt a tetőn.

Az embernek olyan ‘hiszem is, meg nem is’ érzése van vele kapcsolatban, de természetesen félünk tőle, mint általában az ismeretlentől.

Annyi biztos: létezik

Kinek jó, kinek rossz hír, gömbvillám márpedig létezik, ám keletkezése, eredete, természete a tudomány számára is meglehetősen ködös terület – mondta a 24.hu-nak Berceli Balázs meteorológus, az Időkép.hu munkatársa. Annyira, hogy létezésén kívül gyakorlatilag minden másról csak feltételes módban beszélhetünk.

Keletkezéséről több elmélet létezik, a szakember a két legvalószínűbbet említi:

  • Természetes módon a gömbvillám zivatar idején, a villámlás hatására jön létre. A villámcsatornában visszamaradt plazmaanyagról van szó, amely “önálló” életet él sokkal hosszabban, mint maga a villám.
  • “Mesterséges” módon elektromos kisüléseknél, például magasfeszültségű vezetékeken bekövetkező zárlat eredményeként jöhet létre.

Lassan mozog, néha megáll

Mérete és színe valóban változatos lehet, a leggyakrabban egy kékes, sárgásvörös fényű, áttetsző labdát képzeljünk el, ami valóban lassan mozog a föld felszínével párhuzamosan, gyakran meg is áll.

Nem tudjuk pontosan mi és hogyan befolyásolja haladási irányát és sebességét, de szinte biztosan sok múlik azon, hogy környezetében milyen az elektromos tér.

Magyarul egy komfort nélküli faházban a Hargitán valóban mintha a Bolygó Hollandit látnánk lassan hajózni, míg egy magas feszültségű vezetékekkel telezsúfolt rockkoncerten fényes frizbiként cikázna.

Ám ez sem tudományosan megalapozott állítás, csupán a legvalószínűbb teória – emeli ki ismét Berceli Balázs. Előbbi okán nevezi a magyar népnyelv a gömbvillámot matató ménkűnek.

Halálos találkozás

Elképzelhető az is, hogy a gömbvillám égésnyomokat hátrahagyva “átmegy a falon”, de kialakulhat bármilyen helyiségben, egy szobában is – ahogy mesterséges keletkezésénél írtuk. Élettartama akár több tíz másodperc is lehet, de egy idő után elfogy az energia, a rendszer szétesik, a gömbvillám elenyészik.

Szó szerint égető kérdés, hogy veszélyes-e az élőlényekre, az emberre. A válasz egyértelmű igen. A gömbvillám hatalmas energiát tárol és nagyon forró, testünkkel érintkezve súlyos égési sérüléseket, akár halált okozhat.

Aggodalomra viszont nincs ok, a gömbvillám hihetetlenül ritka jelenség. Gondoljunk csak bele, egy-egy zivatar idején több ezer villám keletkezik Magyarország felett is, éves szinten százezres, milliós nagyságrendekről beszélhetünk. Mégis egy-két, de sokszor három évenként mindössze egy gömbvillámot sikerül regisztrálni.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.