Az elmúlt évben azonban alaposan megváltozott a helyzet, hiszen a Curiosity új mesterséges intelligenciát kapott. A rendszer lehetővé teszi, hogy az eszköz magától is elemezhesse a kőzetmintákat. Bár a marsjáró még messze van a teljes önállóságtól, a fejlesztés így is nagy előrelépés.
Az Autonomous Exploration for Gathering Increased Science (AEGIS) nevű szoftvert 2016 májusában kezdték el használni. A program 54 alkalommal vetette be a Curiosity ChemCam nevű eszközét. Az esetek többségében a mesterséges intelligencia a kőzetek lézerrel történő égetésével felszabaduló gázokat analizálta.
Raymond Francis, a Jet Propulsion Laboratory (JPL) munkatársa szerint az idő igen értékes a Marson.
Az AEGIS lehetővé teszi számunkra, hogy kihasználjuk azt az időt, amely egyébként nem állna rendelkezésre, mert azt várnánk, hogy valaki döntést hozzon a Földön
– tette hozzá a szakember.
Az AEGIS segítségével már most rengeteg értékes felfedezés született. A program többek közt nagy mennyiségű szilícium-dioxidot talált a helyi sziklákban, ami a felszín alatti vizek kimosódásának jele lehet. A Curiosity sikerei miatt az AEGIS-t egy új eszköznél, a Mars 2020-nál is fel fogják használni.
A fejlesztés legnagyobb előnye azonban egyértelműen az, hogy segítségével a marsjáró akkor is képes dolgozni, amikor éppen utasításokra vár. A szerkezetet természetesen továbbra is a kutatók irányítják, a mesterséges intelligenciának köszönhetően azonban megszűntek a tervezés alatti üresjáratok.
Az AEGIS előtt a Curiosity véletlenszerűen égette meg a talajt, a szakértők pedig abban bíztak, hogy eltalál egy-egy kőzetet – az esetek felében azonban a lézer nem sziklát ért. Bár a talaj elemzésének is van tudományos haszna, egy kőzet analízise jóval érdekesebb.
